Drága notebook?… Felesleges… vagy mégsem?

Miért venne az ember többszázezer forintba kerülő notebookot, amikor már 100 ezer Ft alatt is lehet találni? Normálisak az emberek?

Habár feleslegesnek tűnhet, hogy több százezer forintot kiadjunk egy laptopra, mert a hordozhatóságát és minden előnyét egy olcsó masina is képviseli, mégis van különbség. A Trabantnak is 4 kereke van, egy Tesla mégis jobb, pedig mindkettő elvisz A-ból B pontba, csak nem mindegy az A és B pont között átélt idő, az élmény amit kapunk.

Gondolom a fenti példa alapján mindenki megérti, hogy egy 90 ezer forintos notebook nem nyújtja ugyanazt az élményt használat közben, mint egy komolyabb darab és itt nem kell feltétlenül fél milliós vagy egymilliós laptopra gondolni, elég csak 200-300e Ft körüli notebookkal összehasonlítani. Az olcsóbb laptopokon már egy rendszerfrissítés vagy két program közötti váltás is idegörlő. A multitasking amúgy sem nagy élmény egy kevés memóriával, celeron processzorral szerelt belépőszint alján elhelyezkedő laptoppal. Arról nem is beszélve, hogy az anyaghasználat, a kijelző színei és a betekintési szöge, az üzemidő, mind-mind sokkal gyengébbek lehetne az alacsony árnak köszönhetően.

Ne sajnáljuk magunktól, megéri a befektetést

De mi van akkor, ha kicsit többet szánunk rá? A 2-3-szoros ár így elsőre soknak tűnhet, de higgyük el, hogy az idegeink megkímélését szem előtt tartva nem fogjuk megbánni! Egy fránya laptopban legyen legalább 8 GB memória és a használati célunknak megfelelő mennyiségű, sebességű tárhely, akár dedikált videókártya, hogy ne az integrálttal kínlódjunk. Persze nem mindegy, hogy irodai gépet szeretnénk 150-200 ezer Ft körül, vagy játékra használnánk, ami 300 ezer Ft-nál kezdődik, de komolyabb esetben 500 ezer Ft körül kell legalább gondolkodnunk. Viszont vannak professzionális használatra szánt gépek is, mint a MacBook Pro-k vagy az ASUS StudioBook sorozata, amik akár milliós tételt is elérhetik. Aki komoly grafikai vagy videóvágós laptopra tart igényt, stúdió minőségű munkavégzésre vágyik egy hordozható masina képében, annak mindenképp komolyabb összeget kell beruháznia. De a profizmus kifizetődő és mindig a fő célnak kell a szemünk előtt lebegnie.

Nem szükséges egyben kifizetni, mégsem kell kamatot fizetni!

Most felmerülhet a kérdés, hogy ‘Te jó ég, de miből fizetem ki, hiszen egy tisztes magyar fizetésből nem lesz egyszerű!”. Van egy jó hírünk, a Notebook.hu-nál időnként 0% THM-el 10 vagy akár 20 hónapos, kamatmentes törlesztővel meg lehet vásárolni bizonyos laptopokat. Miért is jó mindez? Ha egy 300 ezer Ft-os laptopot nézel ki magadnak, azt is maximum 20 x 15.000 Ft-os törlesztővel és egy fillérrel sem többért fogod megkapni. Nincs kamat, nincsenek bujtatott költségek, a pontos vételárat kell kifizetned részletekben.

Mindehhez csupán egy Skype-on keresztüli, OTP-s elbírálásra lesz szükséged, ahol személyigazolvány, lakcímkártya, munkáltatói igazolás és 3 havi bankszámlakivonat segítségével (OTP folyószámlára érkező jövedelem esetén az utolsó két dokumentumra nincsen szükség), pozitív bírálat esetén máris online veheted a laptopot. Amennyiben nem szeretnéd online, személyesen is van rá lehetőség üzleteinkben.

Mi alapján válassz notebookot 2020-ban?

Ebben is segítségedre leszünk, ugyanis írtunk egy nagyon jó cikket a témában, ahol eldöntheted, hogy milyen laptopot is válassz magadnak, vagy szeretteidnek az ár és a használat függvényében.

Ezt a cikket itt olvashatod: Milyen laptopot vegyek 2020-ban?

Comments

Rólunk Orosz Mihály

A kiváló, 1984-es évjáratomnak köszönhetően a számítógépek, okostelefonok fejlődését korai korszakuktól kezdve figyelhettem egészen napjainkig. Már gyerekként nagy hatással voltak rám a sci-fi filmek és a bennük látható technológiák, melyek nagy része azóta valósággá is vált részben vagy teljes egészében. BASIC programozást 12 évesen a Commodore 64 korszakom óta tanultam, míg egészen 20-as éveim elejéig volt közöm Turbo Pascal, C++, HTML, PHP-hez is, s míg sokan azt állították nagy programozó leszek, én rájöttem, hogy csak addig szerettem programozni amíg nem mondták meg mit programozzak. A tanulmányaim folyamatosan informatika irányában voltak, a főiskola utolsó 1-1,5 évében pedig egy régi nagy álmom teljesült, egy egész számítástechnikai üzletet vezethettem. Én találtam ki milyen árut hozzanak, milyen áron adjuk, komplett konfigurációkat szereltem össze és szervizeltem. A fősuli végével online marketing irányba vitt az élet, ahol a HTML-nek még hasznát vettem. Gyerekkoromtól kezdve a Commodore 64, Schneider Color Personal Computer 664-en át az első Intel Celeron 266MHz-es processzorral megáldott PC-men keresztül volt mindenem, melyek az idő alatt folyton cserélődtek újabbnál újabbra. Ugyanígy az első telefonom 14 évesen kaptam, az egy Nokia 3310 volt, majd jöttek a polifonikus csengőhangos, színesebb kijelzős telefonok, később lett egy HP iPAQ H1940 zseb PC-m, amivel telefonálni nem lehetett, de ha BT-on összekötöttem a mobilommal, ami már tudott netet megosztani, akkor tudtam rajta böngészni, skype telefonálni. Váltig állítottam mindenkinek, hogy higgyenek nekem ez a jövő, nagy színes érintőkijelző, ilyenek lesznek a telefonok, majd rá pár évre megjelent az első iPhone. Kb. azóta haragszom az Apple-re, mert előadták, hogy ilyen még nem volt, holott nekem már évekkel előtte volt zseb PC-m, aminek létezett telefonos verziója is, az egyetlen különbség a felhasználói felület egyszerűsége volt. Az én első komoly okostelefonom a HTC Touch Pro volt, ami szerintem a mai napig igazán menő készülék. Mint a korábbi pocket PC-k ez is Windows Mobile operációs rendszerű volt, de készítettek rá egy felhasználóbarát kezelőfelületet. Utána sok mobilom volt míg el nem jutottam a jelenleg is használt Samsung Galaxy Z Fold2 készülékemhez, amit 2021-től 2024-ig nyúztam „töretlenül”. Azt végül Honor Magic V3-ra cseréltem, mert a Samsung nem tudott nagyot ugrani sajnos az évek alatt sem ebben a kategóriában. Notebookom Microsoft Surface Pro 6, asztali gépem egy i9-es Intel, 16GB RAM, RTX 2070, de főként videóvágásra használom. Játszani PS5-ön szoktan és van hozzá PSVR2 is, ami igazán nagy előrelépést mutatott fel az elődhöz képest, mely bevezetett a virtuális valóság világába.