Az egyetemi évekre a laptop valóban kulcsfontosságú kérdéssé válik. Addig a játék, a barátokkal töltött közösségi/online idő dominál, míg a felsőoktatási intézményekben már valódi munka folyik, így az újdonsült hallgatók azzal szembesülnek, hogy szükségük van egy jó laptopra a sikeres egyetemi évekhez.

Néhány évvel ezelőtt még az volt a fő kérdés, hogy asztali számítógép, vagy laptop kell-e, s általában a laptop javára döntött a hordozhatóság, hogy akár az előadások közben is lehet vele jegyzetelni, hogy a hallgató még egy referátumot is megtarthat a laptop segítségével. Ma már ez alapvetésnek számít, így nagyobb figyelmet fordíthatunk egyéb tényezőkre.

Billentyűzet

Talán furcsa, hogy az első szempont épp a billentyűzet, pedig aki naponta 4-8 órát gépel, az pontosan tudja, hogy ez esszenciális kérdés. A laptopok esetében ez ugyan ránézésre egységesnek tűnhet, valójában mégis jeltős különbségek vannak. Na persze a magyar billentyűzet az standard, de az, hogy milyen „kemények”, illetve milyen közel helyezkednek el egymáshoz képest a billentyűk, már közel sem mutat ilyen egységes képet.

Hogy kinek milyen billentyűzet a legmegfelelőbb, az egyénenként változó, így ezen a téren nem érdemes gyártók, vagy modellek alapján szelektálni – a lényeg inkább, hogy „a puding próbája az evés” alapon írjunk a billentyűzettel próbaképp, hogy kézre állnak-e a billentyűk.

A méret a lényeg?

Ezt is jól meg kell gondolni a választás előtt, ugyanis a saját szempontok döntik el, hogy pozitívum-e, ha nagy a laptop (képernyőjének) átmérője. Filmszakon, vagy bármely egyéb olyan szakon, ahol fontos a filmnézés, illetve a nagy képernyő átmérő (pl. tervezőprogramok használata), érdemes lehet 30 cm fölé menni, más esetben azonban közelítőleg ilyen képernyő átmérőjű laptop javasolt, hiszen ezt kurzusról kurzusra, sokszor épülettől épületig kell cipelni, sok egyéb holmival együtt. Ekkor pedig a nagyobb lehet, hogy rosszabb.

Olvasd el a cikk folytatását is!
Notebook az egyetemi évekre – mutatjuk! – 2. rész

Comments