Hálás időszak ez nekem. A Samsung csúcstelefonjai, majd egy több mint korrekt ASUS Zenfone után máris a Huawei legújabb zászlóshajója landolt nálam, annak is a full extrás kiadása. A Samsung a motorháztető alatt és a selfie-oldalon tarolt a piacon… a Huawei P30 Pro tesztünkből pedig kiderül, mit válaszoltak erre a kínaiak.
Külső és eszközök | Csinos és fullos
Tepsifon. Röviden így jellemezte az egyik hírportál szerzője a Huawei P30 Pro-t, és ha nem is ez a legelegánsabb jellemzés, az biztos, hogy tökéletesen bemutatja a telefon méreteit. 158×73.4×8.4 mm-es méreteivel a legtöbbeknek garantáltan „két kezes telefon”-ként fog működni, a nagyobb kezűeknek is sokszor fogásváltással jár majd, hogy bizonyos részeket elérjenek a termetes kijelzőn. Formavilág terén elég erős a váltás a P20-hoz képest, hiszen a Mate 20 Pro-hoz hasonlóan a hajlított üveg borítást vette elő a Huawei, így egy fokkal elegánsabb vonalra terelve a P-szériát is. Tetszik, már a Samsungnál is bejött ez a jellegű megoldás, ahogy az élek és az apró részletek kialakítása is. A felület enyhén sikamlós érzetű, ami a mérettel kombinálva sokaknak rontja majd a biztonságérzetét (avagy tapasztalható az „el ne ejtsem”-para faktor növekedése). Elől-hátul üveg borítású, oldalt alumínium keretbe csomagolva kapjuk meg a P30 Pro-t, három színváltozatban: éjfekete, auróra és jégkristály kék. Nálam az Aurora változat volt, amit bevallom őszintén és töredelmesen, még mindig nem tartok a legmaszkulinabb megoldásnak (a Mate 20 Pro erősebb színei valahogy közelebb álltak a szívemhez). A hátulsó borításból kiemelkedik a kamera-triumvirátust körülölelő elem, így a telefont hátlappal az asztalra rakva, némi billegés garantáltan tapasztalható lesz. Porral és nedvességgel óvatosan, a telefon ugyan megfelel az IP68-as szabványnak, érdemes nem fejjel az úszómedencének menni, amikor a zsebünkben van.
A Huawei nem óvatoskodott, lazán belement a legnagyobb screen-to-body, azaz képernyő-ház arány versenybe: a 6.47 inches kijelző panel mindössze 0.3%-kal maradt alul az S10+-hoz képest, így igencsak impozáns látvány, amikor először felvillan a nyitó kép a P30 Pro-n. A képernyő FullHD+ felbontású, 1080×2340 pixeles, 19.5:9-es képaránnyal és HDR10 támogatással. 16 millió színt kezelni képes OLED-panelről beszélünk, ami fergeteges látványt biztosít, legyen szó filmekről, vagy játékokról. A színek gyönyörűek, kellően kontrasztosak és a fekete az OLED-ből adódóan hibátlan, a 399 ppi-s pixelsűrűségű egységen. A könnycsepp alakú notch szinte alig vesz el valamennyi teret a kijelzőtől, így aki irtózott a „beharapásoktól”, talán ezen a telefonon fogja majd a legkevésbé zavarni. Portolás tekintetében egy hiányzónk van a 3.5-es jack csatlakozó személyében (a Huawei a csúcsmobiljánál nyíltan a Bluetooth technológiás fülesek felé terel). Alul egy USB Type-C csatlakozót találunk, amin keresztül nem csak az adatáramlás, de a töltés is igazán gyors lehet: a Huawei alkalmazza a SuperCharge töltőjét, amivel 40W-nyi kraftot kaphat a telefon, ami kb. 30 perc alatt húzza fel 70%-ra a töltöttségi mutatót. Emellett a telefon támogatja a vezeték nélküli töltést is, 15W-on. A hangrendszer tekintetében is igyekezett újat nyújtani a P30 Pro, ugyanis alkalmazzák a HUAWEI Acoustic Display technológiát, ami egy elektromágneses egység segítségével, a kijelző vibráltatásán keresztül juttatja el a hangot a fülünkbe. Biztonságra sem lehet panaszunk, hiszen itt is kapunk arcfelismerést, valamint a kijelzőbe épített ujjlenyomat-olvasót. Utóbbi kellően pontos volt, így én ezt használtam végig a tesztidőszak alatt. Hibrid Dual-SIM rendszert kaptunk, hála a telefon alján lévő SIM-tálcának (Nano-SIM-es a telefon), ugyanitt egy nano SD-kártyával 256GB-ot adhatunk még tárhelyként a telefonunkhoz. Adatkapcsolat terén van Bluetooth 5.0-ás, 802.11 a/b/g/n/ac szabványú WiFi, GPS, GALILEO-támogatással és infravörös port is.
Érdekelne videós tesztünk is a Huawei P30 Pro-ról? Tessék!
Teljesítmény | Senna és Hunt
Rettentően izgalmas látni, hogy a Huawei és a Samsung mennyire leosztották egymás közt a prioritásokat. Mintha mindkettő megtalálta volna azt, hogy miben akar erős lenni, ezzel mégis megtartva a holtversenyt a piacon: hol az egyik emelkedik ki, hol a másik. Nagyjából olyan csata ez, két különböző pilóta között, mint amit a Hajsza a győzelemért-ben láthattunk (múltkor Shaq, most Lauda… ilyen sportos hangulatban vagyok). A 7nm-es technológiával készült HiSilicon Kirin 980-as processzor hibátlan erőforrás-választásnak bizonyult a Huawei részéről. Akadás mentes, sima futás, legyen szó az appok közti váltásokról, játékok futtatásáról, netes böngészésről, vagy bármiről, ami eszembe jutott a tesztidőszak alatt. A 8 magos készlet 2 darab 2.6 GHz-es Cortex-A76-osból, 2 darab 1.92 GHz-es Cortex-A76-osból és 4 darab 1.8 GHz Cortex-A55-ösből tevődik össze, amiket még kiegészíti egy Mali-G76 MP10 grafikus vezérlő is. Az Android alapokra épülő EMUI 9.1-es rendszer szépen futott rajta, nyilván a friss rendszer kényelmi és egészségügyi funkcióival, mint például a „képernyő előtt töltött idő” monitorozása. A teljesítményteszteken kiemelkedő eredményeket ért el, de talán nem annyira lenyűgözőeket, mint az S-széria darabjai. AnTuTu-ban átlagosan a korábbi mérések 70-75%-ánál volt jobb a P30Pro, míg a Geekbenches és 3DMark-os méréseknél a 75-80%-os mutatót hozták. Ennek ellenére, ahogy már korábban is írtam, a játékok mindenféle probléma nélkül futottak rajta, legyen szó a Darkness: Rises-ról, a gyönyörű autós játékról, az Asphalt 9-ről, vagy a Mortal Kombatról.
TESZTEK
AnTuTu Benchmark
– 279727 pont
3D Mark
– Sling Shot Extreme – Open GL: 3560 pont
– Sling Shot Extreme – Vulkan: 4518 pont
Geekbench 4
– Single Core: 3283 pont
– Multi Core: 9528
Ennél a blokknál fontos még megjegyezni a memória és a tárhely mennyiségét: a 256 GB-os változat teljesen kielégítő mennyiségű tárhelyet biztosít számunkra – bár ilyenkor akaratlanul is átsandítunk az 1 terrás S10+-ra – illetve 8GB RAM-ot is kaptunk, ami egy flagship kategóriás telefontól elvárható (és örülünk is neki). Lévén egy méretes telefonról beszélünk, ami erős processzort – és ezáltal sok munkát is valószínűleg – kapott, térjünk rá az akku-kapacitásra. Az erőforrásként szolgáló 4200 mAh-s akkumulátor nagyjából 2 napos üzemidőt bír magabiztosan, a 2,5-3 napért már egy kicsit óvatosabban kell közelíteni. Ekkora kijelzőn, ezzel a teljesítménnyel persze ez az eredmény is abszolút jó, s ha azt is bekalkuláljuk, hogy a szupergyors töltéssel ez 30 perc alatt visszatölthető.
Kamera | Egyeduralkodó
Ez az a front, amit csont nélkül vitt el a Huawei. Bár a Samsung – s elnézést a sok hasonlatért, de a flagship telefonokat akarva, akaratlanul mérnünk kell egymáshoz – is odatette idén, a kínaiak ezt a versenyszámot simán vitték. Az előlapra került egy 32MP kamera, ami a kijelzőt használja méretes LED-villanóként majd a sötétben. Képminőség szempontjából nehéz belekötni, megkapta a beauty módot és a bokeh-effekteket, amit már a Mate 20 Pro is elhozott nekünk. Szép kép, remek színkezeléssel és korrekt blur-özéssel. Az előlap meggyőző, a hátoldal viszont álleejtősre sikeredett: a rendszer áll egy 40, egy 20 és egy 8MP-es hátlapi lencsék mellett egy kéttónusú LED villanót és színhőmérséklet érzékelőt is találhatunk. A részletekbe belemenve, a fő lencse 40 MP-es, f/1.6-as rekesszel és 27mm-es optikával (wide), 1/1.7″, PDAF autófókusszal; őt követi a 20 MP-es, f/2.2, 16mm-es, ultraszéles látószögű lencse, valamint a periszkópos telefotó lencse ötszörös optikai, tízszeres hibrid és ötven(!)szeres digitális zoommal. Emellett ott van még a TOF-lencse, ami a fókuszálás és a mélységélesség finomításában fog besegíteni a telefonnak (ez a három kamerától balra, a LED-villanó alatt van).
Szoftveresen óriási a választék, hogy milyen képet szeretnénk készíteni (a standard Panoráma, HDR mellett ott a 720p960FPS-es szuperlassítás, fényfestés és még sok egyéb finomság, na meg a PRO mód beállításai), de ha nem szeretnénk a beállításokkal szöszmötölni, akkor bízzunk magunkat az AI-ra, ami a kamera által látott kép szerint skálázza alakítja az értékeket. Elérhető a szupermakró mód, amivel az apró ülésszöszt is a lehető legrészletesebben láthatjuk, a széles látószögű mód, ahol ugyan van némi minőségromlás a széleken, de általa sokkal többet mutathatunk egy képen, mint alapállásban. Igazán nagyot este megy a telefon, na meg az új zoom-rendszernek hála. Az ötszörös optikai és tízszeres hibrid-zoom a legjobb zoom-rendszer, amit okostelefonban megtalálhatunk, még gyengébb fénykörülmények közt is képes részletes fotókat produkálni. Visszaugorva az esti beállításokra, már az alap, automata fotó módban is éles és részletes képeket produkál a kamera, de esti móduszban még a legapróbb fényforrások közreműködésével is képes megtölteni élettel a képet. Kézből használva is értékelhető fotókat lőhetünk vele, ugyan a mozgó testekkel már nem igazán tud ekkor mit kezdeni, de ez már így is több lépcsővel afelett van, amit eddig a piac tudott. Ha valamilyen kritikát meg lehet vele kapcsolatban fogalmazni az az, hogy néha túltolja a HDR effektust, az előlapi kamera pedig „megrekedt” a 1080p-nél, hátlapon pedig „csak” 4K30FPS elérhető. Ez utóbbi nem kritika, inkább csak összehasonlítás a vetélytárssal.
Összefoglalás. Tökéletes telefon továbbra sem létezik. Közel van hozzá a Samsung és a mai teszt alapján a Huawei is. Persze, a tökéletesség nem univerzális fogalom, de azzal a teljesítménnyel, amit a Huawei a P30 PRO-ba rejtett és azzal a kamera-rendszerrel, ami a hátlapján figyel… nos egy újabb lépést tettünk felé. Persze, az árcédula, ahogy a legtöbb flagship terméknél, majd szúrja az emberek szemét, de ne feledjük, nem kispályás telefont kapunk, ami akár egy több éves, minőségi befektetés is lehet.
Amennyiben megtetszett, webshopunkban megtalálhatod a Huawei P30 Pro-t