Kezdőlap / Tudomány / Bölcsészettudományok nélkül nincs mérnök? A STEAM az új STEM

Bölcsészettudományok nélkül nincs mérnök? A STEAM az új STEM

Folyamatosan arról hallani, hogy Európában hiány van műszaki szakemberekből. A spanyol statisztikai hivatal egy egyetemi hallgatók körében végzett kérdőíve szerint mérnökként nagyon könnyű elhelyezkedni a mai világban. Ezzel szemben érdekes, hogy miközben ezt gondolják, Európában a legtöbb egyetemista bölcsész. De vajon a technológia világában van helye a bölcsészettudományoknak?

Mielőtt még választ adnánk a kérdésre, nézzük csak a számadatokat! Becslések szerint 2020-ra 900 ezer technikus fog hiányozni Európában.

Néhány éve az Európai Bizottság különféle kezdeményezéseket tett annak érdekében, hogy ne teljesüljön be ez a jóslat, arra ösztönözte a fiatalokat, hogy az IKT-szektorban keressék a jövőjüket.

Az Európai Bizottság állítása szerint a munkavállalók 40%-a nem rendelkezik megfelelő digitális ismeretekkel és azt is leszögezte, hogy a jövőben többek között a számviteli, ápolói, orvostudományi, művészeti és építészeti szakmák bizonyos fokú informatikai ismereteket igényelnek majd.

Az egyetemisták 60%-a bölcsész

A spanyol oktatási hivatal szerint az egyetemre beiratkozott spanyol fiatalok száma 1,3 millió fő körül mozog. Majdnem a 60%-uk bölcsészettudományokat hallgat. Ha nem vesszük figyelembe azokat, akik egészségüggyel kapcsolatos tanulmányokat folytatnak, akkor a tudományos pályára készülők kb. 320 ezren vannak, ez pedig a spanyol egyetemisták kevesebb, mint 25%-át teszi ki.

Bajban lennénk? A fiataloknak észhez kéne kapniuk az adatok láttán?

Manapság sokat hallani a „STEM”-ről. Ez gyakorlatilag a reáltudományok többségének viszonylag új gyűjtőneve. De úgy tűnik, a művészetek is beférkőznek a betűszóba, így jelent meg a STEAM, amelyben az „A” az „Arts”, azaz a művészeteket jelöli.

A művészetek felemelkedését bizonyítja, hogy a StemtoSteam.org oldalon például arról olvashatunk, hogy milyen fontos a kreativitás, a kreatív gondolkodás jelenléte a tantermekben.

Maga a MIT, azaz a Massachusetts Institute of Technology is a humán tárgyak beépítését hangsúlyozza a technológiával kapcsolatos szakmák tantervébe. Az intézmény egyfajta innovációs csatornának tartja a művészeteket és elengedhetetlennek tartja a kreativitást a tudományos és a mérnöki szakmák végzése során.

Sokan úgy vélekednek, hogy a technikai tudás nem elég egy-egy probléma megoldásához, hanem nagy szükség van a bölcsészettudományokra is. Sőt, olyan kijelentésről is hallani, hogy egy-egy mérnöki projekt azért nem járt sikerrel, mert nem veszik figyelembe a kulturális kontextust.

Digitális kor? Nem jelenti azt, hogy csak mérnökökre lenne szükség

A spanyolországi Siemens elnöke, Rosa García, arra figyelmeztet, hogy az a tény, hogy digitális világban élünk, még nem jelenti azt, hogy csak mérnökökre lenne szükség. Elismeri, hogy szakemberhiány van, azonban megemlíti, hogy a mesterséges intelligencia megalkotásához nem csak technikai szakemberekre van szükség, hanem nyelvészekre, filozófusokra és pszichológusokra is.

García azt is megjegyzi, hogy a történelem során számos felfedezés bölcsészek agyából pattant ki, például Vernééből. Ezt a LinkedIn adatai is mutatják, hiszen a Northwestern University 3426, San Franciscóban munkát talált diák 30%-a végzett csak informatikával, technológiával kapcsolatos tanulmányokat.

Érdekesség, hogy a Szilícium-völgybe érkezők 14%-a marketing szakember, 6%-a az oktatásügyhöz ért, 5%-a tanácsadó, és 5%-a a kereskedelmi fejlesztésben jártas. Ezek mellett természetesen termékmenedzserekre és ingatlanosokra is szükség van.

Tracy Chou, egy ismert szoftverfejlesztő, aki jelenleg a Pinterestnél dolgozik, villamosmérnöki diplomát szerzett a Stanfordon, majd a Facebooknál és a Google-nél végzett gyakorlatot. Ő is azok között van, akik hangot adtak a bölcsészettudományok jelentőségének és azt is bevallotta, hogy amikor annak idején ezekkel a tárgyakkal kellett foglalkoznia, még nem látta, hogy mennyire hasznosnak bizonyulhatnak a munkája során.

Damon Horowitz, a Google mérnöke és belső filozófusa úgy emlékszik vissza 10 évvel ezelőtti önmagára, mint egy jó életet élő, a mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiai szakemberre. Azonban most bevallja, hogy akkori alkotásai, a mesterséges intelligencia vívmányai nem is voltak annyira intelligensek.

Ezzel a kijelentésével számos filozófiai kérdés merült fel Horowitzban, melynek hatására doktori diplomát szerzett a bölcsészettudományok területén. Állítása szerint a bölcsész tanulmányok jobb technológiai szakemberré tették.

A korábban már említett Rosa García azt is hangsúlyozza, hogy a technológiai vívmányok sikeréhez fontos jól ismerni a felhasználók igényeit, személyiségét, gondolkodásmódját és pszichológiáját. Az iPhone megjelenésekor például nem azért volt népszerűbb, mint a versenytársai, mert jobb készülék lett volna. A sikert abban kell keresni, hogy az Apple olyan felületet, megjelenést és felhasználói élményt szerzett az ügyfeleinek, amibe teljesen beleszerettek.

Így hát gondolkodás nélkül levonhatjuk a következtetést: a tervezőknek, grafikusoknak és egyéb művészi vénával megáldott szakembereknek kétségkívül van helye a technológia világában. A Microsoftnak fotósokra is szüksége volt, amikor a megfelelő háttérképeket kereste az operációs rendszeréhez.

Nem az a lényeg, mit tanul az ember, hanem az, hogy mihez ért

Írásunk elején említettük, hogy az Európai Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy sok olyan dolgozó van, aki nem rendelkezik digitális ismeretekkel.

A kulcsszó a készség. Daniel Ruiz, a Bq HR-vezetője azt nyilatkozza, hogy „hibrid profilokra” van szükség. Az alkalmazottaknak a technológiai tudás mellett a bölcsészettudományos ismereteikre is szükségük van a munkájuk során.

Újságírás, pszichológia, audiovizuális kommunikáció, dizájn: ez csak néhány szakma a Bq dolgozóinak tanulmányai közül. Érdekesség, hogy a cég pozícióinak valamivel több, mint a 40%-a tiszta, technológiai ismereteket igényel. A nem technikai állásokat többek között pedagógusok, képzőművészek, kereskedők, szociológusok töltik be.

Ruiz azt is kijelenti, hogy akármilyen bölcsészettudományban is vagyunk jártasak, ahhoz, hogy a technológia világában sikert arassunk, a legjobbak közé kell tartoznunk. Az is nagyon fontos, hogy nem szabad a munkalehetőségeket figyelembe véve választani szakmát. A magunk területén kell a legjobban teljesíteni és természetesen „a jó pap holtig tanul”.

Az amerikai National Association of Colleges and Employers egy fizetéseket vizsgáló felmérése azt derítette ki, hogy a friss STEM diplomások jobban keresnek, mint azok, akik a bölcsészettudományokat választották. A fizetésbeli különbség kb. évi húszezer dollárra tehető.

Egy 2015-ös LinkedIn adatelemzés azt mutatta, hogy a technológia több embernek ad munkát, mint a bölcsészettudományok.

És mi bizonyítaná jobban, hogy igenis, szükség van a bölcsészekre, mint az, hogy számos híres vállalat fontos emberei szintén bölcsészettudományokban szereztek diplomát?

Susan Wojcicki a YouTube vezérigazgatója történeti irodalmat tanult a Harvardon, a Salesforce társalapítója, Parker Harris, Middleburyben tanult angolt, valamint a PayPal Peter Thielje filozófus és jogász. Reid Hoffman, nem csak a LinkedIn alapítója, de Oxfordban végzett filozófus is egyben, Ben Silbermann pedig a Pinterest alapítója és a Yale-en végzett politológus.

 

 

Források:

http://www.businessinsider.com/9-silicon-valley-leaders-that-didnt-study-engineering-2015-7

https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/digital-skills

http://stemtosteam.org/

http://web.mit.edu/

https://www.chronicle.com/article/From-Technologist-to/128231

http://www.ine.es/en/welcome.shtml

https://www.linkedin.com/

http://www.naceweb.org/

Comments

Kapcsolat Papp Alexandra

Talán ez is érdekel

Legyen szuperlátásod a „bionikus” lencsével!

Lassan a legmodernebb technológiák segítségével elérkezünk abba a korszakba, hogy a sci-fikben látott eszközök már …