Kezdőlap / Egyéb / ASUS Zenfone Max Pro M2 Teszt | Kozmikus hős a négyzeten

ASUS Zenfone Max Pro M2 Teszt | Kozmikus hős a négyzeten

Egy csúcstelefon tesztelése után visszazuhanni a valóságba, elég kellemetlen tud lenni. A saját telefonodat már nem látod a réginek, vágyod a sebességet, vagy a csúcs kamera minőséget… nos, hál’égnek itt jött be a képletbe az ASUS Zenfone Max Pro M2, tesztünkből pedig kiderül, hogy miért tompította remekül a metaforikus puffanást.

Külső és eszköztár

Lehet-e a műanyag borítás stílusos? Természetesen igen, ha az jól van megcsinálva. Az ASUS ugyan nem vállalta magát túl a Zenfone Max Pro M2-vel (későbbiekben csak Zenfone M2) dizájn terén, de amit egy Huawei P20 kaszniból ki lehetett hozni, azt szerintem kihozták. Nem, az előző nem elírás, nekem kísértetiesen hasonlít rá a telefon. A ház kidolgozása korrekt, elegáns díszcsíkok az ujjlenyomat olvasó és a kamera-lencsék körül. Utóbbit enyhén kiemelték a hátlapból, attól viszont nem kell tartanunk, hogy karcolódna az elem, mivel már az indulástól kapunk a dobozba egy áttetsző szilikon tokot, amivel meg tudjuk védeni a kicsikét. Egy kicsit vaskos, de számomra teljesen kellemes méretű telefonról van szó (157.9 x 75.5 x 8.5 mm), első fogásra kicsit súlyosabbnak hat a maga 175 grammjával. Elől Gorilla Glass 6-os üveg védi, kozmikus titán színűre (ki találta ki a nevet?) festett műanyag hátlappal és alumínium kerettel. A kijelző 6.3 inches, FullHD+ (2280 x 1080) felbontású, Multi-Touch LED panel, ami 450 nit-es fényerejű, 403 ppi pixelsűrűségű és 82.0%-os képernyő-ház arányban fedi az elülső oldalt. A képminőség szép, bár a betekintési szögek nem a legnagyobbak, így oldalról nézve már érzékelhető már színtorzulás. Az kijelző felső részén egy közepes méretű notch talált magának helyet, rajta egy LED villanóval és az előlapi kamerával. A telefon keretén balról indulva találhatunk egy dual SIM-tálcát, amibe a nanoSIM-felületeken felül még 512 GB-nyi microSD-s bővítést tehetünk, túl oldalon a hangerő és a lock gombokat, alul pedig a „szokásos” eszköztárat: a hangszórót, 3,5-es combo audio jack és microUSB csatlakozót (ez mondjuk több csúnya mínusz pont, hogy nem USB Type-C dugaszt kaptunk… ejnye). A hangszóróról sok extrát nem lehet elárulni, árkategóriáján belül tisztességesen, jól szól és a csengés hangja is elég erős (érkezett már ilyen kérdés, ezért emelném ezt csak ki). Adatkommunikáció terén egy 5.0-s Bluetooth, na meg egy egycsatornás, 802.11b/g/n típusú modem dolgozik az ASUS Zenfone Max Pro M2-ben, ahogy az NFC, GPS, giroszkóp és gyorsulásmérő. A biztonsági felelős ujjlenyomat olvasó megtalálható a hátoldalon, de aki az arcfelismerésért rajong, az is örülhet, mert van ilyen opció.

Érdekelne videós tesztünk is az ASUS Zenfone Max Pro M2-ről? Tessék!

Teljesítmény

Az ASUS az alibizésnek tűnő, végtelen hosszúságú névválasztás ellenére is (aki ennyire sulykolja, hogy Max, meg Pro a telefonja, az nem gyanús?) jó teljesítményt tud nyújtani. Snapdragon 660-as processzor lapul a házban, amely négy 1,95 és négy 1,85 GHz-es Kryo 260 magjával és Adreno 512-es grafikus gyorsítójával a teljesítményteszteken korrekt eredményeket ért el (korábbi mérések nagyjából 32-40%-át – teszttől függően – múlta felül). A lent látható AnTuTu, 3DMark és Geekbench mellett a játékok is stabilan futottak rajta, ahol lehetett ott természetesen igényelte az alacsonyabb grafikai beállításokat, míg a kisebb „gépigényű” játékoknál röccenésmentes volt a produkció. A FIFA Mobile és az Alto minden esetre komolyabb gondok nélkül elfutott rajta, így a legnépszerűbb sportjáték rajongói már megnyugodhatnak. Az ASUS egy sűrű mezőnybe dobta bele a Zenfone Max Pro M2-t, amiben az előbb emlegetett processzor és a 6GB memória, 64GB belső tárhelyes hármasa elegendő is lehet… a hátrányt igazából a márka alulreprezentáltsága fogja jelenteni. Hasonló árkategóriájú, vagy teljesítményű telefonok közt a Huawei, a Samsung, vagy a Xiaomi már előrébb jár ismertségben, mint az ASUS. Ugyan itt, most olvashattok róla, de az ASUS-nak még mindig nem sikerült előrébb keverednie ebben a rangsorban. Az, hogy jó telefonokat, korrekt áron, már adott… sokkal inkább a népszerűségi listán kellene előrébb keveredniük. Jól és megbízhatóan működik az M2, az Android 8.1 többnyire akadásoktól mentesen futott és a játékok terén is tisztesen helytállt (ahol van beállítási lehetőség, ott érdemes a közepes szintet kiválasztani a képminőségnél).

Ami különösen széppé teszi ezt a stabilitást, az a rendkívül hosszú üzemidő. Két-három napot simán visel, átlagos felhasználás mellett az M2, hála az 5000 mAh-s akkumulátorának. Egy nap alatt lemeríteni elég melós, ugyanis 20 óra folyamatos netezést, vagy 18 óra videó-nézegetést ugyanis biztosítani tud ez az erőforrás, aminek csak egy negatívuma van: 3 és fél óra a töltési idő, quick charge alapú töltést ugyanis nem kaptunk hozzá.

TESZTEK
AnTuTu Benchmark
– 129785 pont
3D Mark
– Sling Shot Extreme – Open GL: 1225 pont
– Sling Shot Extreme – Vulkan: 1166 pont
Geekbench 4
– Single Core: 1472 pont
– Multi Core: 5417

Kamera

Nézzük szépen, sorban, hogy mit is tud a neveket halmozó Zenfone a fotózás terén. Az előlapra került egy 13 MP-es lencse, f2.0-ás rekeszértékkel Softlight LED-es villanóval, ami képes 1080p 30fps-es videó felvétel készítésére. Korrekt képeket készít, éjszaka határozottan hasznos a LED-villanó, egyedül a szoftveres blur bukdácsol (a fülemet hajlamos volt elmosni, ahogy a szemüveg széleit is). A hátlapra egy dupla kamera rendszer jár: egy 12 megapixeles lencse Sony IMX486 szenzorral, f/1,8-as apertúrával és PD-autofókusszal, valamint egy 5 megapixeles segédkamera, mélységérzékelővel. Természetesen itt is van AI funkció, ami ügyes, de elég alap változat: 13 különböző témát ismer fel, köztük a kutya-macska-egér kombót, a naplementét és a színpadot is. Dinamikatartomány nappal korrekt, de nem kiemelkedő, ahogy a zajmentesítés és az utólagos élesítés is „oké”-t produkál. Elérhető a HDR-funkció is, ami nappal, erősebb fényeknél egy kicsit talán túl is tolja a dolgot, de tud cserébe rendkívül szép eredményeket is produkálni. Este felemás a helyzet, a jobban megvilágított részek kellőképp részletesek, de a sötét részeknél összemosódnak és életlenednek a kép elemei. Ennek ellenére az egyik kedvenc képemet naplementekor lőttem vele, ahol már nehezebbek voltak a fényviszonyok… de a villamosos urban kompozíciót így is jól megoldotta. Videós fronton 4K-ra nem kapunk stabilizálást, ellenben korrekt képminőséget és részletességet igen, míg 1080p-ben már van stabilizálás, de csökken a látószög és a minőség sem annyira ütős. Pozitívum viszont a fókusz gyorsasága, ami rendkívül jó részidőkkel reagálta le a témaváltozásokat. A felvett hang rendben van, a középkategóriában teljesen jó minőséget hoz.

Szeretnéd megnézni milyen fotókat készítettünk a telefonnal? Nézd meg az ASUS Zenfone Max Pro M2 Tesztgalériánkban!

Összefoglalás

Az ASUS Zenfone Max Pro M2 egy furcsa telefon. Annak ellenére szerettem használni, hogy több gyermekbetegsége is volt, kezdve a közepesebb kamera-rendszerrel, át a microUSB porton, az átlagosabb minőségű kijelzőig. Az egészet ellensúlyozta az, hogy egy teljesítmény és akkuidő centrikusabb felhasználásnál mennyire megbízható volt az egész, hála a középkategóriában népszerű Snapdragon 660-asnak, a méretes RAM/tárhely kombónak és az 5000 mAh-s aksinak. Furcsa hibrid, aminek kaotikusra sikeredett névválasztása talán megfelelően is jellemzi a telefont: van benne valami furcsa, de valami szeretni való is.

Amennyiben megtetszett, webshopunkban megtalálhatod az ASUS Zenfone Max Pro M2 –et.

Comments

Kapcsolat Szikra Balázs

Talán ez is érdekel

Huawei Matebook X Pro Teszt | Leszedi az almát?

Folyamatosan hasonlítgatunk. Folyamatosan keresünk valamit, ami kihívója lehet AZ ultrabooknak. Folyamatosan vannak kihívók, akiket mégsem …

%d blogger ezt szereti: