Kezdőlap / Egyéb / ASUS Zenfone Max Pro M2 Teszt | Kozmikus hős a négyzeten

ASUS Zenfone Max Pro M2 Teszt | Kozmikus hős a négyzeten

Egy csúcstelefon tesztelése után visszazuhanni a valóságba, elég kellemetlen tud lenni. A saját telefonodat már nem látod a réginek, vágyod a sebességet, vagy a csúcs kamera minőséget… nos, hál’égnek itt jött be a képletbe az ASUS Zenfone Max Pro M2, tesztünkből pedig kiderül, hogy miért tompította remekül a metaforikus puffanást.

Külső és eszköztár

Lehet-e a műanyag borítás stílusos? Természetesen igen, ha az jól van megcsinálva. Az ASUS ugyan nem vállalta magát túl a Zenfone Max Pro M2-vel (későbbiekben csak Zenfone M2) dizájn terén, de amit egy Huawei P20 kaszniból ki lehetett hozni, azt szerintem kihozták. Nem, az előző nem elírás, nekem kísértetiesen hasonlít rá a telefon. A ház kidolgozása korrekt, elegáns díszcsíkok az ujjlenyomat olvasó és a kamera-lencsék körül. Utóbbit enyhén kiemelték a hátlapból, attól viszont nem kell tartanunk, hogy karcolódna az elem, mivel már az indulástól kapunk a dobozba egy áttetsző szilikon tokot, amivel meg tudjuk védeni a kicsikét. Egy kicsit vaskos, de számomra teljesen kellemes méretű telefonról van szó (157.9 x 75.5 x 8.5 mm), első fogásra kicsit súlyosabbnak hat a maga 175 grammjával. Elől Gorilla Glass 6-os üveg védi, kozmikus titán színűre (ki találta ki a nevet?) festett műanyag hátlappal és alumínium kerettel. A kijelző 6.3 inches, FullHD+ (2280 x 1080) felbontású, Multi-Touch LED panel, ami 450 nit-es fényerejű, 403 ppi pixelsűrűségű és 82.0%-os képernyő-ház arányban fedi az elülső oldalt. A képminőség szép, bár a betekintési szögek nem a legnagyobbak, így oldalról nézve már érzékelhető már színtorzulás. Az kijelző felső részén egy közepes méretű notch talált magának helyet, rajta egy LED villanóval és az előlapi kamerával. A telefon keretén balról indulva találhatunk egy dual SIM-tálcát, amibe a nanoSIM-felületeken felül még 512 GB-nyi microSD-s bővítést tehetünk, túl oldalon a hangerő és a lock gombokat, alul pedig a „szokásos” eszköztárat: a hangszórót, 3,5-es combo audio jack és microUSB csatlakozót (ez mondjuk több csúnya mínusz pont, hogy nem USB Type-C dugaszt kaptunk… ejnye). A hangszóróról sok extrát nem lehet elárulni, árkategóriáján belül tisztességesen, jól szól és a csengés hangja is elég erős (érkezett már ilyen kérdés, ezért emelném ezt csak ki). Adatkommunikáció terén egy 5.0-s Bluetooth, na meg egy egycsatornás, 802.11b/g/n típusú modem dolgozik az ASUS Zenfone Max Pro M2-ben, ahogy az NFC, GPS, giroszkóp és gyorsulásmérő. A biztonsági felelős ujjlenyomat olvasó megtalálható a hátoldalon, de aki az arcfelismerésért rajong, az is örülhet, mert van ilyen opció.

Érdekelne videós tesztünk is az ASUS Zenfone Max Pro M2-ről? Tessék!

Teljesítmény

Az ASUS az alibizésnek tűnő, végtelen hosszúságú névválasztás ellenére is (aki ennyire sulykolja, hogy Max, meg Pro a telefonja, az nem gyanús?) jó teljesítményt tud nyújtani. Snapdragon 660-as processzor lapul a házban, amely négy 1,95 és négy 1,85 GHz-es Kryo 260 magjával és Adreno 512-es grafikus gyorsítójával a teljesítményteszteken korrekt eredményeket ért el (korábbi mérések nagyjából 32-40%-át – teszttől függően – múlta felül). A lent látható AnTuTu, 3DMark és Geekbench mellett a játékok is stabilan futottak rajta, ahol lehetett ott természetesen igényelte az alacsonyabb grafikai beállításokat, míg a kisebb „gépigényű” játékoknál röccenésmentes volt a produkció. A FIFA Mobile és az Alto minden esetre komolyabb gondok nélkül elfutott rajta, így a legnépszerűbb sportjáték rajongói már megnyugodhatnak. Az ASUS egy sűrű mezőnybe dobta bele a Zenfone Max Pro M2-t, amiben az előbb emlegetett processzor és a 6GB memória, 64GB belső tárhelyes hármasa elegendő is lehet… a hátrányt igazából a márka alulreprezentáltsága fogja jelenteni. Hasonló árkategóriájú, vagy teljesítményű telefonok közt a Huawei, a Samsung, vagy a Xiaomi már előrébb jár ismertségben, mint az ASUS. Ugyan itt, most olvashattok róla, de az ASUS-nak még mindig nem sikerült előrébb keverednie ebben a rangsorban. Az, hogy jó telefonokat, korrekt áron, már adott… sokkal inkább a népszerűségi listán kellene előrébb keveredniük. Jól és megbízhatóan működik az M2, az Android 8.1 többnyire akadásoktól mentesen futott és a játékok terén is tisztesen helytállt (ahol van beállítási lehetőség, ott érdemes a közepes szintet kiválasztani a képminőségnél).

Ami különösen széppé teszi ezt a stabilitást, az a rendkívül hosszú üzemidő. Két-három napot simán visel, átlagos felhasználás mellett az M2, hála az 5000 mAh-s akkumulátorának. Egy nap alatt lemeríteni elég melós, ugyanis 20 óra folyamatos netezést, vagy 18 óra videó-nézegetést ugyanis biztosítani tud ez az erőforrás, aminek csak egy negatívuma van: 3 és fél óra a töltési idő, quick charge alapú töltést ugyanis nem kaptunk hozzá.

TESZTEK
AnTuTu Benchmark
– 129785 pont
3D Mark
– Sling Shot Extreme – Open GL: 1225 pont
– Sling Shot Extreme – Vulkan: 1166 pont
Geekbench 4
– Single Core: 1472 pont
– Multi Core: 5417

Kamera

Nézzük szépen, sorban, hogy mit is tud a neveket halmozó Zenfone a fotózás terén. Az előlapra került egy 13 MP-es lencse, f2.0-ás rekeszértékkel Softlight LED-es villanóval, ami képes 1080p 30fps-es videó felvétel készítésére. Korrekt képeket készít, éjszaka határozottan hasznos a LED-villanó, egyedül a szoftveres blur bukdácsol (a fülemet hajlamos volt elmosni, ahogy a szemüveg széleit is). A hátlapra egy dupla kamera rendszer jár: egy 12 megapixeles lencse Sony IMX486 szenzorral, f/1,8-as apertúrával és PD-autofókusszal, valamint egy 5 megapixeles segédkamera, mélységérzékelővel. Természetesen itt is van AI funkció, ami ügyes, de elég alap változat: 13 különböző témát ismer fel, köztük a kutya-macska-egér kombót, a naplementét és a színpadot is. Dinamikatartomány nappal korrekt, de nem kiemelkedő, ahogy a zajmentesítés és az utólagos élesítés is „oké”-t produkál. Elérhető a HDR-funkció is, ami nappal, erősebb fényeknél egy kicsit talán túl is tolja a dolgot, de tud cserébe rendkívül szép eredményeket is produkálni. Este felemás a helyzet, a jobban megvilágított részek kellőképp részletesek, de a sötét részeknél összemosódnak és életlenednek a kép elemei. Ennek ellenére az egyik kedvenc képemet naplementekor lőttem vele, ahol már nehezebbek voltak a fényviszonyok… de a villamosos urban kompozíciót így is jól megoldotta. Videós fronton 4K-ra nem kapunk stabilizálást, ellenben korrekt képminőséget és részletességet igen, míg 1080p-ben már van stabilizálás, de csökken a látószög és a minőség sem annyira ütős. Pozitívum viszont a fókusz gyorsasága, ami rendkívül jó részidőkkel reagálta le a témaváltozásokat. A felvett hang rendben van, a középkategóriában teljesen jó minőséget hoz.

Szeretnéd megnézni milyen fotókat készítettünk a telefonnal? Nézd meg az ASUS Zenfone Max Pro M2 Tesztgalériánkban!

Összefoglalás

Az ASUS Zenfone Max Pro M2 egy furcsa telefon. Annak ellenére szerettem használni, hogy több gyermekbetegsége is volt, kezdve a közepesebb kamera-rendszerrel, át a microUSB porton, az átlagosabb minőségű kijelzőig. Az egészet ellensúlyozta az, hogy egy teljesítmény és akkuidő centrikusabb felhasználásnál mennyire megbízható volt az egész, hála a középkategóriában népszerű Snapdragon 660-asnak, a méretes RAM/tárhely kombónak és az 5000 mAh-s aksinak. Furcsa hibrid, aminek kaotikusra sikeredett névválasztása talán megfelelően is jellemzi a telefont: van benne valami furcsa, de valami szeretni való is.

Amennyiben megtetszett, webshopunkban megtalálhatod az ASUS Zenfone Max Pro M2 –et.

Comments

Kapcsolat Szikra Balázs

Talán ez is érdekel

Samsung S10E, S10 és S10+ Teszt | Hihetetlen család

Mennyire hálás feladat olyan telefonokról írni, amikkel a gyártó a maximumot igyekszik kihozni a rendelkezésére …

%d blogger ezt szereti: