Kezdőlap / Egyéb / ASUS Zenbook Pro 14 Teszt | „Azta, egy kijelző a touchpad?”

ASUS Zenbook Pro 14 Teszt | „Azta, egy kijelző a touchpad?”

Ettől kreatívabb alcímet talán találhattam volna a tesztnek, de az esetek 99.9%-ában ezt a kérdést kaptam meg, amikor valaki meglátta használat közben a nálam lévő Zenbook Pro-t. Az biztos, hogy feltűnő és látványos egy ilyen jellegű megoldás, de az, hogy mit tud emellett a gép és mennyi haszna van ennek a kiegészítésnek, az a tesztünkből kiderül.

Külső | Prémium a középső neve

Felkapott “home office”-ra alkalmas kávézóba, vagy egy elegáns étterembe tervezett megbeszélésre vigyem a gépet? Igazából ebben a kérdésben sokkal inkább dönt majd a felhasználó preferenciája, hiszen a Zenbook Pro minden környezetben megállja a helyét: egyszerre elegáns, de kellőképp divatos. Vékony, kompakt – és ahogy később látni fogjátok, még erős is – ergo tökéletes mobilis munkagép. Legyen szó egy kávézóról, ahová a cikkeket megírni viszed – vagy videókat vagdosni -, vagy egy ötcsillagos helyre, ahol elvárt a minőségi megjelenés, sehonnan sem fog kilógni. A borítás a Zenbookoktól megszokott koncentrikus körben szálcsiszolt fém, egy zseniális mélysötét kék színben. Formavilágát tekintve a Zenbook-szériától megszokott elegáns formavilág, enyhe lekerekítésekkel és remek összeállítási minőséggel. Ahogy már mondtam, rosegold dekorelemek színesítik az eszközt: a branding és az alapegység felső részére került elem is ilyen színben pompázik. A kijelzőelem kidolgozása már a korábbi Zenbookokról és a Zephyrusról is ismerős lehet: a felnyitáskor a hosszított egység megemeli az eszközt, hogy ezzel biztosítson némi extra levegőt a gép szellőzéséhez. A tasztatúra ugyan elég sűrű, de még kényelmesen használható – numpad nincs (majd a touchpadnál lesz elérhető), a kurzormozgató billentyűk kaptak némi kiemelést, ha játszani akarnánk (erről is később). A billentyűzet kapott egy három állású LED-háttérvilágítást, ami esti használathoz tökéletesen alkalmas, a csuklónknak pedig elég hely jut az 5.5 hüvelykes átmérőjű, üvegborítású Screenpad mellett. Méreteit tekintve, egy klasszikus ultrabooknak megfelelően igazán vékony és mobilis: 1.79×32.3×22.5cm-es dimenzióihoz társul egy mindössze 1.6kg-os súly. Ölben, illetve lábon tartva kényelmesen használható, egyedül a nagyobb teljesítmény leadásánál jelentkező melegedés lehet ilyenkor kellemetlen – érdemes tehát asztalon, vagy valamilyen hűtős állomáson használni. A kijelző körüli káva rendkívül vékony, minden oldalról a lehető legjobban igyekeztek lespórolni a keretezést az ASUS tervezői, így a mindössze 5,2 mm-es elemeknek hála a kijelző a felső panel 86%-át fedi le.

Eszköztár | Tényleg egy kijelző a touchpad? :O

Kezdjük a szokásoknak megfelelően a multimédiás eszköztárral: kijelzőnek kaptunk egy fényes felületű, 14 hüvelykes LED háttérvilágítású Full HD, 16:9-es képarányú képernyőt, IPS, nagy betekintési szöggel (178 fok). A tükröződéssel ugyan lehet bajunk a fényes felület miatt – a maximális fényerő beállításokkal azért még elég sokat lehet látni úgy is -, de ideális körülmények közt gyönyörűek a színek, kontrasztos és elég fényes is a kijelző, az ASUS Eye Care rendszernek hála pedig a szemünkbe jutó kék fény mennyisége 30%-al kevesebb, mint egy “átlag” LED-panel esetében. A vékony káváknak köszönhetően nincs semmi, ami elvonná a figyelmünket, és ezzel egy kis optikai csalódást is produkálnak: néha simán “elhittem neki”, hogy nagyobb a kijelző panel, mint valójában. Ez nyilván a filmek, sorozatok és videók nézegetésénél lehet igazán ideális. Kiegészíti a képet a hang, egy ASUS SonicMaster sztereó audio rendszer surround hanggal; intelligens erősítővel, harman/kardon tanúsítvánnyal dolgozik a gépházban, ami notebookhoz mérten nagyon szép tiszta hangot ad és kellő hangerőt is tud biztosítani a hétköznapi felhasználáshoz. A standard portok végigböngészése előtt viszont a kiemelt helyre hozzuk fel a ScreenPad-et: a klasszikus TouchPad helyére ugyanis az ASUS egy érintőkijelzőt épített be. Ahogy már fentebb írtam, egy 5.5 inches üveg borítású, IPS LED-panelről van szó. Az f6-os gombbal tudjuk szabályozni, hogy miként működjön az eszköz, kezdve a standard touchpad módról (ilyenkor a panel lekapcsol és “egyszerű, fekete érintőpadnak” tűnik), át a ScreenPad módon (erről bővebben), egészen a másodlagos kijelző funkcióig. Utóbbinak a hasznosságáról tudnék vitatkozni. Bizonyos helyzetekben hasznos lehet (pl. videószerkesztésnél a nyersanyagokat böngészéséhez nem kell átlépni a programból a mappákba, hanem a másodlagos kijelzőről behúzhatjuk őket), de pl. szövegszerkesztésre, vagy olvasáshoz nem túl jól alkalmazható. Ezt majd mindenki maga eldönti, hogy akarja-e alkalmazni, vagy a ScreenPad módnál, a dedikált alkalmazásokat használja. Ilyenkor igazából egy “gyorselérési panel”-ként is működik a SP, hiszen ide pakolhatjuk a kedvenc alkalmazásaink ikonjait, illetve kimondottan a panelra kialakított appokat használhatunk (naptár, számológép, zenelejátszó). Ezek tipikusan olyan megoldások, amik a komfortos és gyorsabb felhasználást teszik lehetővé. Mint TP, abszolút jól működik, a gesztusvezérlés több ujjas használat mellett is jól muzsikál… igazából le a kalappal a gyártó előtt.

Térjünk akkor rá a standard port és adatkommunikációs kínálatra is. A gép bal és jobb oldalán megtalálhatunk egy  2. generációs USB 3.1 Type C-csatlakozót, egy USB 3.1, egy USB 2.0 és egy HDMI portot, na meg egy COMBO audio jack-csatlakozót is. Lényegében megkaptunk mindent, amire csak szükség lehet, de ha hiányolnánk a felsorolásból az RJ-45-ös Ethernet portot, akkor sem kell sokáig búslakodnunk, hiszen a csomagolás tartalmaz egy USB-s átalakítót ehhez (a bőrtok mellett). Adatkommunikáció terén nem feledkezünk meg természetesen a kétsávos 802.11ac-szabványos WiFi adó- és vevőről, valamint egy 5.0-ás Bluetoothról. 

Érdekelne videós tesztünk is a ASUS Zenbook Pro 14-ről? Tessék!

Teljesítmény | Van ereje

Amellett, hogy különleges extrát pakoltak rá, az ASUS Zenbook Pro képes a teljesítményével is elkápráztatni a közelében levőket. Ebben komoly szerepet vállal az i7-es Intel Core 8565U, Whiskey Lake processzor, a maga 2.0 Ghz-es alap órajelével, amit a Turbo Boost akár 4.1 Ghz-ig tud felpörgetni. A 8 szálon, 4 maggal dolgozó processzor megkapta az Intel minden fontosabb szabványát, kezdve a Hyper Threadinggel, a SpeedShiftel és az Optane-támogatással. Alapvetően a CPU “tartalmaz” egy integrált video vezérlő egységet is egy UHD Graphics 620-as formájában, de a grafikus munka oroszlánrészét nem ez fogja ellátni, hanem a Max-Q kialakítású NVidia Geforce GTX 1050-es. A 14 nm-es kialakítású chipet kevésbé a játékok támogatásához, sokkal inkább a komolyabb grafikai igényű tervező- és szerkesztőprogramok futtatásához alakították ki. Az alap 1050-es modellhez képest 10-15%-kal visszafogottabb így a grafikus teljesítménye, de ezzel együtt a fogyasztása is jóval barátságosabb, akárcsak az U-jelzésű processzornak.

Játékok tekintetében ez azt jelenti, hogy egy FIFA 19-et, vagy a trendibb battle royale és MOBA játékokat így is egészséges FPS számok mellett lehet futtatni magas beállításoknál (a Notebookcheck eredményei szerint), de a komolyabb gépigényű játékok FullHD felbontáson maximum alacsonyabb részletesség mellett lesznek “használhatóak”. A Geekbench mérésein a CPU 5213 és 15379 pontot produkált, míg a Compute teszten 75429 pont lett a végeredmény. Lefuttattam rajta a 3DMark két főbb benchmarkját, a Fire Strike-ot is: amin 5196 pontot futott, a korábbi mérések  30 százalékának legyűrésével. Nagyon a játékokkal nem fárasztottam, egy Subnauticát alacsony beállításokon (egyedül a víz részletessége volt magas) lefuttattam rajta és átlag 84 FPS-t produkált (Min: 57 – Max: 113) vele az ASUS Zenbook Pro. Nem túl jó, de nem is vészes az eredmény, illetve hozzá kell azt is tenni, hogy nem ez volt a rendszer fő célja. Fotókat, videókat szerkeszthetünk rajta… ami 14 colon talán kisebb az ideálisnál, de mobilis munkaállomásnak, vagy egy külső kijelzővel összekötve zseniális és megbízható munkagép lehet fejlesztőknek, grafikusoknak, fotósoknak és videósoknak egyaránt. Kaptunk amúgy még a csomagba 16GB-nyi DDR4-es 2400MHz-es memória egységet, tárhelynek pedig egy 512 GB-os M.2 PCIe SSD-t. Utóbbi előtt le a kalappal, a gyors munkavégzéshez rendkívül ideális és már elegendő mennyiség ahhoz, hogy a komolyabb szerkesztőprogramok ideális bootidő mellett működhessenek. Akku terén egy 4 cellás 70Whr-s beépített akku biztosítja majd az energiaforrást, ami az ultrabookoknak megfelelően egészen hosszú üzemidőt és standby állapotot tud nekünk biztosítani. Ezt a cikket simán megírtam rajta, böngésztem mellette és a tesztprogramokat töltögettem/telepítettem fel úgy, hogy még csak a töltőt a közelbe sem kellett hoznom és az akku sem merült signifikánsabban alacsony szintre. 

Összefoglalás

A tökéletes munkagép. Persze, megkérik az árát egy prémium ultrabooknak, de ebben az esetben kapunk is érte bőven dolgokat: egy olyan hardvert, ami a kreatív munkákhoz tökéletesen megfelel, egy exkluzív megoldást a ScreenPad képében és az ultrabookoktól megszokott mobilitást és prémium érzetet. Az ASUS remekül nyúlt ehhez a szériához és a 14-es méretben ez a notebook kiemelkedik a mezőnyből. 

Megvásárolnád az Asus Zenbook Pro 14est?

Comments

Kapcsolat Szikra Balázs

Talán ez is érdekel

Lenovo ThinkBook 13s teszt

Lenovo ThinkBook 13s – itt egy elegáns hibrid!

Elegancia, letisztultság és megbízhatóság. Senkit ne tévesszen meg a cím, nem egy elektromos autót teszteltünk, …