Kezdőlap / Tudomány / A Turing teszt | Ember, vagy gép ül a paraván mögött?

A Turing teszt | Ember, vagy gép ül a paraván mögött?

1950-ben publikálta Számítógépek és intelligencia című anyagát Alain Turing, az enigma, a második világháború korai szakaszában megfejthetetlennek tartott kód feltörője. A publikáció a mesterséges intelligencia komplexitásáról, illetve a benne rejlő lehetőségekről szól, ezen belül pedig egy tesztről is: megtévesztheti-e a gép az embert, emberséggel?

A teszt lényege a következő: Leültetünk egy embert egy szobába, előtte pedig ott van egy számítógép. Két felhasználóval tud kommunikálni. A beszélgetés során rá kell jönnie az egyedül ülő emberrel, hogy a két másik beszélgetőtársa közül melyik hús-vér élőlény, míg a másik csak egy mesterséges intelligencia. Erre az egészre öt perce van, ha pedig a gépről nem derült ki mivolta, átment a Turing-teszten (avagy szerepjátékon, ahogy azt Turing nevezte korábban). Turing jóslata szerint már a 2000-es évek elején találkoznunk kellett volna az első olyan géppel, aki képes lett volna átmenni a teszten, azaz „átverni” a beszélgetőpartnerét, azonban eddig még nem jutottunk el. Az 1991-ben megalapított Loebner-díj pedig plusz motivációt is jelenthetne, hiszen az első ilyen rendszert megalkotó 100,000 dollárral, egy fényes aranymedállal és rendkívüli dicsőséggel gazdagodna, de van egy vigaszdíj is, ami az ígéretes próbálkozásokat 2000 dollárral honorálja és egy bronz medállal (na de hol az ezüst?).

Természetesen több próbálkozás is volt már, kisebb-nagyobb sikerekkel. Az Eugene Goostman nevű beszélgető program a partnereinek 33%-át tudta meggyőzni arról, hogy ő egy 13 éves ukrán kisfiú (utóbbira azért volt szükség, hogy magyarázni tudják a nyelvtani problémákat és az esetleges félreértéseket). A 33% elegendő ahhoz, hogy a Turing által meghatározott 30%-os szintet átugorják, de pontosan az ukrán kisfiús alteregó volt az, ami miatt többen támadták a programot. Eliza és Aoliza is próbálkoztak, de csak pár emberi allűr imitálására voltak képesek, a kommunikációs teszten szépen lassan kibuktak. Akinek van kedve egy a Turing teszten résztvevő és rendkívül népszerű MI-vel kommunikálni, az ismerkedjen meg a Clevebottal. Az „ő” esetében egy indiai városban tesztelték 15 fővel a képességeit, és 4 perc után a beszélgetőtársak, valamint a tesztet „vakon” (értsd, nem tudták, hogy a párbeszéd ember és ember, vagy ember és gép közt zajlik) 59%-át tudta átverni. Mivel maga a teszt eléggé szubjektív, több variációja is létezik, ezért egyelőre nem sikerült kijelenteni, hogy ez egyértelműen sikeres eredmény volt. Amikor rákérdeztem arra a Cleverbotnál, hogy sikerült-e neki a Turing teszt azt válaszolta: Igen, mert ember vagyok. Egy pillanatra megfagyott az ereimben a vér.

A Turing teszt sokakat inspirált a science fiction művészei közül is, elég csak a Szárnyas fejvadász alapműveként szolgáló Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?-ra gondolni, de ihletője volt a Westworldnek, valamint az Ex Machinának is. A játékok terén a teszttel azonos nevű The Turing Test érkezett meg 2016-ban a piacra, de operában is láthatott a közönség a teszttel foglalkozó darabot. Az egzisztencialista kérdést, miszerint „gondolkodnak-e majd a robotok”, még Turing tette fel, várva azt, hogy egyszer egy robot ad választ számára. A Szárnyas fejvadász az ember-szerű, de empátiára képtelen robotjain keresztül, valamint még sok science fiction novella az elgépiesedett jövőképén keresztül festi le azt a képet, amikor felteszi majd a gép számunkra a kérdést: ha ő is képes gondolkodni, akkor ő is ember?

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turing-teszt

http://www.cleverbot.com/

http://bigthink.com/humanizing-technology/how-close-is-the-turing-test-to-being-beaten

Comments

Kapcsolat Szikra Balázs

Talán ez is érdekel

Legyen szuperlátásod a „bionikus” lencsével!

Lassan a legmodernebb technológiák segítségével elérkezünk abba a korszakba, hogy a sci-fikben látott eszközök már …