Sok ismerősöm van, akikkel meg akartuk dönteni a mítoszt. Álltam hát elébe a tesztnek: beszélgessünk olyan témáról, amihez egyikünknek sincs köze. Vajon kapunk ilyen jellegű hirdetéseket? A választott témák között szerepelt például a macskakaja, eljegyzési gyűrű, bébiétel, irodabérlés, autóbérlés… Érdekes módon mindig kudarccal végződött számukra a teszt, mert egyikünk sem kapott ilyen hirdetéseket a teszt alatt és az elkövetkezendő 48 órában sem.

Évek óta online hirdetési rendszerekkel foglalkozom, és pontosan tudom, hogy a hirdetési célzásokban milyen lehetőségek vannak és hogyan működnek. Az átlagemberek, akik nem értik a relevancia fontosságát egy hirdetés esetében és nem ismerik a Big Data fogalmát, technikailag csupán a lehallgatást tudják elképzelni, mert az számukra is megfogható.

Cáfoljuk meg a lehallgatás tényét!

1. Ha a telefonunk a nap 24 órájában lehallgatná és rögzítené, amit hall, akkor az elég hamar lemerítené az akkumulátorunkat.
2. Ahhoz, hogy ezt az információt valahol fel tudják dolgozni, ahhoz folyamatos internetkapcsolatra van szükség, ezt pedig megéreznénk a mobil adatforgalmunkon.
3. A hangfelvételeket valahol tárolni kell, hogy feldolgozhassák. Gondoljunk bele, hány milliárd mobiltelefonról beszélünk, és ennyi kütyü hangfelvétele mekkora tárhelyet emésztene fel! A feldolgozáshoz szükséges számítási kapacitásról nem is beszélve…
4. A világon durván 7000 nyelvet beszélnek. Ennyi nyelv értelmezésére lenne szükség, amit ráadásul elemezni kellene nyelvtanilag és jelentéstartalmi szempontból, hogy megtalálják azt a pár témát, ami az elhangzottak alapján fontos lehet, és hirdetést kellene rá megjeleníteni az adott felhasználónak.
5. Mi a helyzet, ha más beszél a telefonunk mellett, vagy éppen TV-t nézünk?

Oké, de akkor mégis hogyan csinálják?

Foglalkozzunk a relevanciával! Egy hirdető számára fontos az, hogy minél relevánsabb – tehát a falhasználó érdekelődéséhez passzoló – hirdetést jelenítsünk meg. Ez eddig passzolna a lehallgatásos sztoriba is. Egy lehallgatásból honnan tudná meghatározni egy gép a hallott szövegből, hogy mi releváns a felhasználónak? Nézzünk 2 példát a macskakajára elhangzott szöveg esetén.

1. Hallottad, hogy Tamara vett egy macskát és olyan macskakajával eteti, ami bárány húsból van? Szerintem gusztustalan. Miért adnék bárányt a macskámnak?
2. Vettem egy macskát a hétvégén és a kedvenc kajája bárányhúsos. Szerintem fura, hogy azt eszi, de ha ízlik neki, nem bánom.

Mindkét elhangzott szövegnél a macska és a macskakaja áll középpontban, ha ezt kiszűri a lehallgató app, gép, akármi, akkor melyikőjüknek fog macskakajás hirdetést mutatni? Mindkettőnek? Hol a relevancia, hiszen az egyes számút nem fogja érdekelni. 

BigData – avagy minden IS

Itt jön be a képbe egy hatalmas információ halmaz, ami a BigData.

Használsz Facebookot? Google szolgáltatásokat? Milyen jó, hogy nem kérnek értük pénzt, megszoktuk, hogy ingyen van, igaz!? Hatalmas tévedés! Ha valamiért nem kérnek pénzt, akkor mindig légy gyanakvó! Esetünkben az adataiddal fizetsz. Mégis hogyan? Ezek a rendszerek folyamatosan adatokat gyűjtenek rólad, ezzel is növelve a BigData rólad szóló részét. Figyelik mit követsz, mit like-olsz, sőt még azt is, hogy a hány másodpercig nézel egy posztot/képet a hírfolyamodban mindenféle interakció nélkül. A profilodban megadtál magadról mindenféle személyes adatot, amihez így hozzáférést biztosítottál a rendszernek, ezt ne felejtsük el.

Még mindig nem tiszta, hogy hogyan kaphatsz sokszor olyan hirdetéseket, ami érdekel, de nem kerestél rá korábban? A válasz roppant egyszerű. Minden felhasználóról van egy halom adat rögzítve, és a több millió felhasználó érdeklődési köre és viselkedésmintája alapján megjósolható, hogy milyen döntéseket fognak hozni és mi érdekli, vagy mi fogja érdekelni őket a jövőben.

A rendszer annyira okos, hogy akár napokkal, hetekkel előre is sejti, hogy mi fogja az adott felhasználót érdekelni napok, hetek múlva, mikor az ember még csak nem is gondolt rá. Minél több olyan irányú lépést tesz a felhasználó, amit mások is megtettek, majd megvettek egy adott tárgyat, annál inkább növekszik az esélye, hogy ő is oda fog kilyukadni. 

Sokszor látunk olyan hirdetést, ami nem érdekel minket, legtöbb esetben viszont célba találnak. Ez lehet véletlen is, a legtöbbször azonban bonyolult algoritmusok és a mesterséges intelligencia jósolja meg a háttérben, hogyan érdemes megjeleníteni az adott hirdetést egy bizonyos személynek.

Példák

Végül nézzünk 2 példát, hogyan működnének a hirdetések a lehallgatásos technikával és hogyan a BigData alapján.

• Pistike 35 éves, anyuval él, a falu legmenőbb kocsmájában dolgozik, hobbija a horgászat és a modellautók gyűjtése. Gyerekkora óta megszállottja a Ferrariknak. Nem telik el úgy nap, hogy ne beszélne róla és mivel a telefonja lehallgatja, rengeteg hirdetést kap egy Ferrari szalontól, amiket rendre lekattint, mert kíváncsi a legújabb hírekre, árakra, minden infóra. A szalonnak minden kattintás pénzbe kerül, de Pistike valószínűleg a közeljövőben nem fog náluk vásárolni, nem lesz belőle bevétele a szalonnak.
• Károlyunk is 35 éves, egy kisebb szállodalánc tulajdonosa. Sokat utazik külföldre és elég sokat fektet részvényekbe, újabban kriptovalutákba. Kedvenc hobbija a vitorlázás. Szeretne vásárolni egy sport autót, de még nem tudja milyet vegyen és nem is sürgős neki. A Ferrari szalon készít egy hirdetési kampányt, amiben felhasználja az eddigi vásárlóik e-mail címeit. A rendszerben kiválasztják, hogy az eddigi vásárlóikhoz hasonló közönséget célozzon a hirdetésük. A rendszer az e-mail címek alapján felhasználja a keresési múltjukat a Ferrari vásárlóknak és megpróbál mintákat keresni. Eredményül kapja, hogy a korábbi vásárlók 17%-a rengeteget utazik külföldre, érdeklődnek a vitorlázás iránt és a kriptovaluta híreket is olvassák. Ezért olyan embereknek jeleníti meg a hirdetést, akikre ezek jellemzők, így Károlyunknak is.

Szerinted melyik módszerrel fognak nagyobb eséllyel Ferrari vásárlót találni? Továbbra is úgy gondolod, hogy lehallgat a telefonod? Elfogadod, hogy a BigData része minden egyes online cselekedetednek, ami alapján, ha akarnak, akkor megszórhatnak hirdetésekkel? Szerintem elég bizonyítékot soroltam fel, hogy a mítoszt eloszlassam.

Ha további példákra vagy kíváncsi, akkor nézd meg Youtube videónkat is!

Egyelőre pletykaként kezelendő, hogy az iPhone 13-ba épített chip a műholdas kommunikációhoz szükséges hardvert (Low Earth Orbit) is tartalmazni fogja. Tehát közel sem biztos, hogy támogatni fogja az alacsony pályán keringő műholdakkal való kommunikációt.

Mark Gruman információi szerint elérhető lesz a technológia, azonban nem világszerte, csak bizonyos piacokra szánt készülékekben. Elsősorban segélyhívásra lesz használható. Két megoldáson dolgoznak: az egyik a vészhelyzeti üzenet funkció (Emergency Message vis Satelite): korlátozott karakterszámú üzenet, amit veszély esetén előre meghatározott személyeknek küldhetünk. A másik funkció vészjelzés leadására lesz hivatott, különböző természeti katasztrófák esetén.

Gondoljunk olyan esetekre, amikor nincs térerő és bajba kerülünk a semmi közepén. Történhet bármilyen természeti katasztrófa, ami miatt megszűnnek működni az adótornyok (pl. tsunami). Vagy egyszerűen túlterheltek a vonalak és senki nem kapcsolható. Életmentő lehet egy szöveges üzenetet eljuttatni egy számunkra fontos, megbízható személynek. Az ötlet jó és üdvözlendő az Apple részéről.

Ha megtetszett az iPhone 13-as, de nem szeretnéd egyben kifizetni az árát, akkor érdemes az iPhone részletre cikkünket is átböngészned. Akár 0 Ft önerővel, 20 havi 0%THM hitelre is a tiéd lehet egy vadonatúj iPhone 13.

A műholdas hívások anno horror összegekbe kerültek, akár több ezer forintba percenként. Napjainkban viszont már durva árcsökkenést ért el ez a piaci szegmens is, hiszen akár 50-60 Ft-ért beszélhetünk percenként műholdakon keresztül, sőt már műholdas mobilnet vásárlására is van lehetőségünk.

Bizonytalan vagy, hogy melyik iPhone 13-ast válaszd? Akkor olvasd el Mi a különbség iPhone 13 Pro és Pro Max között? cikkünket is.

Ha nagy Apple rajongó vagy, akkor az iPhone történelem cikkünk is érdekelhet.

Merre haladunk tovább?

Habár 8 évvel ezelőtt megkaptuk az irányt a Samsungtól, mégis sok évnek kellett eltelnie, hogy eljusson a piacra egy ilyen készülék. Nézzük csak, mit jósolt a cég 8 évvel ezelőtt:

Mi valósult meg a jóslatból?

2021-ben már ott tartunk, hogy úton a Z Fold3, ami talán a Galaxy Note hajlítható verziója akar lenni, hiszen tollat is fog magában rejteni, ami nem rossz ötlet, főleg hogy hatalmas kijelzőt kapunk szétnyitva.

Még nagyobb kijelzők jönnek

A legtöbben már azt várják, hogy mikor jönnek a hajlítható tabletek, mert akkor még nagyobb kijelzőfelületet kaphatunk a tartalomfogyasztáshoz.

A Lets Go Digital bele is kezdett a koncepció kidolgozásába, és a kiszivárgott híreket felhasználva pár render képet, valamint rajzokat is készített. Nézzük csak meg:

Nem is állt olyan messze az igazságtól a Lets Go Digital, mert a Samsung valóban ebbe az irányba tapogatózik a pár hete napvilágot látott DEMO termékeiket bemutató videóban.

Valóban ez a jövő?

Mikortól lesz annyira kiforrott, hogy az ára is alacsonyabb legyen, és ne kelljen a fejlesztési költségeket ilyen drasztikus áron megfizetnünk? Lássuk be, egy Samsung Galaxy Z Fold2 750.000 Ft-os ára még nem elérhető az átlag magyar pénztárcával rendelkezőknek. Vajon a hajlított kijelző irányába haladunk, vagy a hajlított dupla kijelzőé a jövő, amit a Microsoft Surface Duo és Neo képvisel? Erre a kérdésre az idő fog választ adni.

Ti mit szóltok ezekhez a kütyükhöz? Vásárolnátok, ha már elérhetőbb áron lennének?

A végére azért még itt hagyom a Samsung legújabb hangulatfelelős videóját a témában:

A megkérdezett magyar munkavállalók 69%-a dolgozott otthonról az elmúlt évben, és 84%-uk a jövőben is szívesen végezné a munkáját csak home officeban vagy hibrid megoldásban – derült ki a NOTEBOOK.HU 4559 fős kutatásából. Mint ahogy az is, hogy a Facebook Messenger vette át a személyes találkozó szerepét. Megtudtuk, hogy 1-2 évente cseréljük a telefonunkat, míg a notebookok élettartama 3-5 évre is megnyúlik. A home office legjobb előnyének a nők azt tartották, hogy a házimunkát is el lehet végezni munka közben, addig a férfiak azt értékelték, hogy nem kell annyit utazniuk.  A karantén okozta TOP3 egészségügyi probléma az elhízás, a hátfájás és a depresszió. Az elemzésből az is kiderült, hogy a videójáték a férfiak körében volt népszerű, addig a közösségi oldalak pörgetését a nők kedvelték jobban a karantén alatt. Mindezeken felül számos érdekesség olvasható a NOTEBOOK.HU kutatásából.

Az elmúlt egy év senkinek sem volt könnyű, a Covid miatt sorra jöttek a lezárások, a karantén, és a home office a mindennapunk részévé vált, kinek több, kinek kevesebb gondot okozva ezzel. De hogyan hatott az otthon töltött idő a munkára? A NOTEBOOK.HU online kérdőívét 4559-en töltötték ki, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 69%-a hosszabb-rövidebb ideig dolgozott otthonról a karantén időszakában. Érdekes, ám talán nem olyan meglepő adat, hogy a főiskolát, egyetemet végzett emberek 90%-a volt home office-ban, addig az általános iskolát végzetteknél ez csupán 38%-ot tett ki.

Akadozó internet, régi gépek, de vajon segítenek a munkáltatók?

Beütött a karantén, és a munkavállalók több, mint fele ráébredt, hogy az otthoni eszközparkja nem megfelelő a távmunkához, a többségnek nincs otthon gamer laptop. Az akadozó internet és a gyenge Wifi a megkérdezettek 72,4%-nak okozott bosszúságot. A gyenge internet kapcsolat olyan egyéb problémát is hozott magával, mint az akadozó videokonferencia. A régi, lassú gép, a nyomtató hiánya már csak a válaszadók 22-22%-ának jelentett gondot. Az elérhetetlen céges hálózat csupán 8%-ot érintett. A megkérdezettek 34%-a pedig technikailag tökéletesen tudott otthonról is dolgozni.

Az említett problémák megoldására a fenti 72,4%-nak költenie is kellett. A technikai fejlesztésekre a legtöbben (40%) jellemzően 0-50 000 Ft között szántak, és csak 7% áldozott 300.000 Ft feletti összeget a technikai beszerzésekre.

Jellemzően az derült ki a kutatásból, hogy a munkáltatók többsége nem segített a munkavállalóknak a home office miatti eszközök beszerzésében. A válaszadók 90%-a saját maga fizette a munkához szükséges fejlesztést, és csak 9,75% mondhatta magát szerencsésnek, hogy cége állta a technikai költségeit.

Szinte évente veszünk új telefont

A kutatásból kiderült, hogy míg a telefonok átlagéletkora 1-2 év, addig a notebookokat leggyakrabban 3-5 éves után cseréljük, de nem ritkák a 6-10 éves modellek sem. A válaszadók több, mint fele (52% ) notebookon dolgozik, ezt követik az asztali számítógépek 29%-kal. A megkérdezettek közel 14%-a válaszolta, hogy nem dolgozik számítógéppel, és csak a maradék 5% munkaeszköze a tablet.

A kérdőívet kitöltők 22%-ának nincs saját notebookja. Viszont amikor azt vizsgáltuk, kinek milyen márkájú laptopja van, viszonylag szoros versenyt találtunk a középmezőnyben. A dobogó legfelső fokán a Lenovo laptopok végeztek (17,24%), ezt követik az Asus laptopok (15%)  és a HP notebookok (13,3%). Csak picivel csúszott le a dobogóról a Dell (12,88%-kal), amit 10%-kal az Acer követ. A többi márka csak 1-2% körül tudott hozni, ezek között van pl az Apple, Huawei, Toshiba, Samsung, MSI is.

Másik fontos munkaeszközünk a telefon, amely szinte a kezünk meghosszabbítása, de mely márkákra esküsznek az emberek? A kutatásban résztvevők 27,5%-a Samsungot, 24,7%-a Xiaomit és 23,7%-a Huaweit használ. Az Apple az első három márkához képest jócskán lemaradva, 9%-kal szerezte meg a negyedik helyet. A többi márkát, mint pl. a Honort, Nokiát, LG-t vagy éppen a Sonyt csupán a megkérdezettek 0,5-3%-a választotta.

A home office imádott előnyei

Az otthoni munkavégzés számtalan előnnyel jár, például rengeteg utazásra szánt időt és ebből adódóan benzin vagy bérlet árat spóroltak meg az emberek, és a megkérdezettek 25%-ának valóban ez tetszett a legjobban. Míg 23,8% azt élvezte, hogy magának osztja be az idejét, és bármikor dolgozhat, addig 16,7% örült, hogy nem szalad a háztartás, mert munka közben a házimunka is könnyedén elvégezhető. Közel ugyanannyian (11-12%) említették a legjobb előnynek a kényelmes, otthoni ruházatot és a később kelést. Közel 5% azt értékelte a legjobbnak, hogy senki nem zökkentette ki a munkából. Viszont tudjuk, hogy mindig vannak örök elégedetlenek. A válaszadók 5,7%-a semmit nem tudott értékelni a home office-ban.

Az otthoni munka előnyeit vizsgálva igencsak eltérő a két nem preferenciája. Míg a nőknek a home office elsősorban a házimunka miatt előnyös (23%), addig az uraknál ez kevésbé számít (csupán 12%), és többre értékelik a lustálkodást. Azaz, hogy nem kell korán kelniük, nem kell annyit utazniuk (28% kontra 21%) vagy éppen ők oszthatják be a munkaidejüket. Érdemes megemlíteni, hogy bár csak 2%-kal, de a hölgyek jobban élvezték, hogy nem kell minden nap kiöltözniük.

A különböző generációknál is más-más preferenciát figyelhetünk meg. A fiatalok nem szeretnek korán kelni, kényelmes ruhában dolgoznak inkább szívesen. Az idősebb válaszadók annak örültek legjobban, hogy rugalmasabban oszthatják be az idejüket, míg a huszonévesek és a középkorúak is a kevesebb utazást értékelik igazán.

A rugalmas időbeosztást nem csupán az idősebbek, de a vidékiek is nagyon kedvelik, míg a budapestiek leginkább a kevesebb utazást tartják nagy előnynek, amit őszintén szólva a nagy dugók miatt meg is tudunk érteni. A munka közben elvégezhető házimunkát vagy éppen a kényelmes otthoni viseletet szinte ugyanolyan arányban értékelték a fővárosban és vidéken egyaránt.

A bezártság sötét oldala, avagy a home office legutáltabb hátránya

Mindenkinek nehéz volt ez az egy év, nem is szeretnénk újra átélni, de nézzük, mit szerettek a válaszadók legkevésbé. Első helyen 33,4%-kal a bezártság végzett, sokan nagyon hiányolták a külső ingereket. Míg 17%-ot a kollégák hiánya viselte meg, addig 13%-ot a körülötte sertepertélő család idegesítette. Meglepő számunkra, de a megkérdezettek több, mint 13%-a nem talált semmi negatívumot a home office-ban.

Az előnyöknél és hátrányoknál egyaránt megvizsgáltuk a problémát nem és életkor szerint is. Bár a hátrányok sorrendje nem szerint nem változik, de az arányaiban találunk érdekességeket. Míg a nők rosszabbul viselték a bezártságot, és nekik jobban hiányzott a felszerelt iroda valamint a kiöltözés lehetősége, addig a férfiak nehezebben viselték a kollégák nélkülözését és a körülöttük lévő családot.

Sokkal izgalmasabb, ha a karantén hátulütőit korcsoportok szerint vizsgáljuk. A fiatalok csaknem fele a bezártságot viselte nehezen, míg az idősebbeknek a kollégák hiányoztak erősebben. A 30-49 éveseknek értelemszerűen a gyermek/család okozott nagyobb gondot. Tudjuk, hogy nem egyszerű egyszerre meetingen ülni és a gyerekkel is tanulni. A diagramról jól leolvasható, hogy a legfiatalabb és a legidősebb korosztály élte meg legnehezebben az egyedüllétet. Teljesen érthető, hiszen a járvány pont ezeket a korosztályokat szigetelte el leginkább. Az idősek nem mertek boltba, utcára menni, míg a legfiatalabbak nem találkoztak a barátaikkal nem csupán saját, hanem idősebb rokonaik védelme érdekében sem.

Sokféle egészségügyi problémát okozott a home office

Eddig is tudtuk, hogy Európában a magyar az egyik legelhízottabb nemzet, amelyre most az állandó bezártság rátett egy lapáttal. Egész nap a gép előtt ülünk, a megkérdezettek 41%-a 6-8 órát, 35% pedig 3-5 órát dolgozott home office-ban. Ezután sokan csak odébb mentek a kanapéra, és kikapcsolódásként tovább nyomkodták a kütyüket. Milyen egészségügyi bajokkal kell még szembenéznünk, amelyeket a karantén okozhatott?

A kutatásban résztvevők szerencsésnek mondhatják magukat, persze az is lehet, hogy tudatosan figyeltek az egészségükre, ugyanis 40% semmilyen egészségügyi gondot nem észlelt magán. Viszont a válaszokból kiderült, hogy 26% a plusz kilók miatt aggódhatnak, 22% a hátfájástól és 12% a depresszió hatásaitól szenvedtek. Sajnos, a megkérdezettek 15%-ának pedig romlott a szeme az otthoni munka alatt.

Ha lebontjuk az eredményeket nemek szerint, általánosságban elmondható, hogy a nőknél az összes egészségügyi probléma gyakoribb. A 2. helyen álló gond, a súlynövekedés csupán 2%-ban tér el, míg a hátfájás a hölgyeknél 6%-kal gyakoribb. Azonban a férfiak 8%-kal többen mondták, hogy semmilyen problémát nem érzékeltek.

Mennyire produktiv a home office?

A járvány előtt sok helyen nem működött home office lehetőség, mert a cégek nem gondolták elég hatékonynak.  Igazuk lett?

A rövid válasz a NEM, az emberek 58%-ának bejött az otthoni munkavégzés, hatékonyabbnak érzi magát, sőt 21% a jövőben is szívesen dolgozna kizárólag otthonról, további 32% szerint pedig többnyire távolról. Így elmondhatjuk, hogy a többség, 52% inkább az otthoni munkavégzést preferálná! Érdekesség, hogy akik végig home office-ban voltak, azok több, mint 96%-a továbbra is szívesen dolgozna teljesen vagy nagyrészt otthonról. De ha az összes válaszadót nézzük, akkor is közel 85% örülne a hibrid munkavégzés lehetőségének, azaz pár napot irodában és párat otthonról dolgozna.

Nemek között nem figyelhető meg eltérés, azonban a különböző korosztályok között találunk érdekességet. A 60 év feletti dolgozók ugyanolyan hatékonynak érezték magukat, mint a 30-49 éves kollégáik. Azonban a fiatalabb generáció kevésbé értékelte a teljesítményét kiemelkedőnek otthon.

Erős összefüggés figyelhető meg a saját és a kollégák hatékonyságának értékelésében. Azok, akik 5-ösre értékelték a produktivitásukat, azok a kollégáikat is, ahol pedig 1-esre, ott egyáltalán nem voltak elégedettek a többiekkel sem. Ebből arra következtetünk, ahol jól működött a home office, ott mindenkinek jó volt, ahol pedig nem működött jól, ott rosszul is érezték magukat az emberek.

Pörögtek a videójátékok, a közösségi oldalak és a filmek karantén alatt

A megkérdezettek közel 35%-a sokkal több időt töltött el online szórakozással a karantén ideje alatt, míg 49% ugyanannyit, sőt majdnem 12% még vissza is tudta fogni magát az online platformon. Azonban érdekes tény, hogy azok, akik home office-ban dolgoztak, nagyobb arányban szórakoztak online szemben azokkal, akik eljártak a munkahelyükre. Az, hogy mennyi időd töltöttek home office-ban, már nem számít.

A bezártság alatt a legtöbben (25,55%) videójátékokkal játszottak (pl: Xbox, Playstation 5), ezt szorosan követte a közösségi oldalak pörgetése 23%-kal, valamint a filmnézés 22,65%-kal.

Ezt a kérdést korcsoportonként és nemenként is megvizsgálva azonban sokkal érdekesebb eredményeket láthatunk. Szembetűnő különbség látható a nemek szórakozási módja között. Míg a nők jobban szerették szabadidejüket a közösségi oldal böngészésével (30,6%), filmezéssel (23,6%) és sorozatok nézésével (15,1%) tölteni, addig a férfiak inkább online játszottak (32,9%), filmeket néztek (23%), és kicsivel nagyobb arányban olvasták a híreket. Azonban a közösségi oldalakat sokkal jobban hanyagolták.

Korosztályt vizsgálva nem meglepő, hogy a 20 év alatti korosztály több, mint fele (54%) töltötte idejét játékkal, de 20-29 évesek 38%-a szintén így mulatta az időt. A kor előrehaladtával megfigyelhető, hogy egyre nagyobb százalékban inkább a közösségi oldalakat pörgették vagy a híreket böngészték. A kutatásból jól látható, hogy a filmezés leginkább a 30-50 évesek szórakozása, míg az ifjabbak inkább sorozatokat néznek.

A Covid-19 nyertese a TikTok

Fentebb már láthattuk, hogy a megkérdezettek jelentős aránya használta időtöltésnek a közösségi oldalakat, de hogy melyik volt a legkedveltebb, azt a kutatásból megmutatjuk. Nem okozunk nagy meglepetést, ha azt mondjuk, a válaszadók közül majdnem mindenki fent van a Facebookon (95%), és az emberek közel fele Instagramon is (49%). Mögéjük érkezik a karantén és a 2020-as év üdvöskéje a TikTok 18%-kal. Évek óta a piacon jelenlévő Snapchat és Twitter, amelyek hazánkban kisebb népszerűségnek örvendenek, 7-7%-kal a sereghajtók. Valószínűleg a karantén időszaka segített a TikTok térnyerésének, és remek alkalmat kínált, hogy megismerkedjenek az emberek ezzel az új platformmal, amelynek 2020-as évben már 800.000.000 aktív felhasználója volt világszerte.

A személyes találkozót felváltotta a Facebook Messenger

Mivel Facebook fiókja szinte mindenkinek van, így egyértelmű, hogy ki is használják a Messenger funkciót. A megkérdezettek 81,6%-a tartja így a kapcsolatot barátaival, kollégáival. 25,5%-kal második legnépszerűbb alkalmazás a Viber, és még így a pandémia idején is a harmadik legnépszerűbb kapcsolattartási forma 19%-kal a személyes találkozás, tehát veszély ide vagy oda, az ember társas lény, szüksége van a személyes kontaktra. Ezenkívül a válaszadók 17-17%-a használja a Skype és Microsoft Teams alkalmazást.

Élet a Covid után

Összegezve, sok mindenre megtanította az embereket a 2020-as év. Ilyen például, hogy személyes találkozók helyett ugyanolyan hatékony tud lenni az online meeting. Mind a munkavállalók és a munkaadók megnyugodhatnak, hogy az emberek többsége hatékonyan tud otthonról is dolgozni. Így kíváncsian várjuk, hogy a cégek mennyire fogják megtartani a teljes vagy rész home office foglalkoztatást.

A kutatást online kérdőíves módszerrel a NOTEBOOK.HU megbízásából a webformance Kft. végezte 4559 résztvevő bevonásával 2020. 04.16-05.07. között.

Ezek is érdekelhetnek:

• Hogyan válasszunk gamer laptopot?
• Nvidia RTX 30 széria

A WiFi jelerősítők praktikus találmányok, működésük pedig roppant egyszerű. A WiFi routerre csatlakoznak annak hatótávolságának széléhez közeledve, így annak jelét egy újabb hatósugárral növelik meg. Ez a vezeték nélküli megoldás oldja meg az emberek azon problémáját, ha nem ér el a WiFi jelerősség a lakás minden pontjára a nagy távolságok, vastag falak, vagy nagyfokú beltéri elektroszmog miatt. Lényegében a jelet ismétli, ezért is aggatják rá a repeater nevet.

Milyen WiFi jelerősítőt válasszak?

Kisebb lakás esetén egy egyszerűbb modell is képes tenni a dolgát, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a bővíteni kívánt területen milyen sebességre lesz szükségünk. Ez azért fontos, mert az olcsóbb eszközök 300 mbps sebességre korlátozzák azt, ha csak annyira képesek. A komolyabb eszközökkel viszont akár WiFi 6 hálózatot is tudunk támogatni, így a sebességre sem lehet panasz. Érdemes megnézni a Legjobb WiFi jelerősítők [2021] cikkünket.

A WiFi jelerősítők hatótávolsága

A WiFi jelerősítők hatótávolsága általában 100-300 méter közzé tehető, viszont nagyban függ a környezeti tényezőktől, mint távolságok, falak vastagsága és anyaga, környező elektromos eszközök mennyisége és az azok által kreált elektroszmog. Viszont vannak olyan WiFi jelerősség vagyis hatótávolság növelők, melyek képesek egymáshoz kapcsolódva egy komplex hálózatot létrehozni, így lényegében korlátlan méretű mesh hálózat hozható létre beltéri vagy akár kültéri használatra is hozzáférési pontok hozzáadásával. A frekvencia általában 2,4 GHz az olcsóbb kategóriájú eszközöknél, a nagyobb sebesség érdekében a komolyabbak már az 5 GHz-es frekvenciára is képesek.

Hogyan telepítsek WiFi jelerősítőt?

A legtöbb WiFi jelerősítő használata egyszerű, csak csatlakoztatni kell a WiFi routerhez, amit sokszor a WPS gomb megnyomásával könnyedén megtehetünk, ha támogatja azt a repeatert kezelő program. A legtöbb WiFi jelerősítő program PC-re is elérhető a könnyebb kezelés érdekében, de mobil appból is beállíthatjuk. A telepítéshez csak meg kell találni a Router hatótávjának „szélét”, ahol még kellően erős a WiFi jele és ott elhelyezni, így könnyedén továbbítja annak jelét a lefedettség méretét növelve.

Gyártók hivatalos használati útmutatói

• TP-Link használati útmutatók – Az egyik legjobb, legelterjedtebb márka.
• D-Link Termékek, letöltések segítség – Szintén jó ár/érték arányú hálózati eszközei vannak.
• ASUS letöltések – Az ASUS-t sokféle termékkategóriában jól ismerjük, de kiemelkedő hálózati eszközeiket is.
• Xiaomi használati útmutatók – A Xiaomit elsősorban okostelefonjaikról ismerjük, de rengeteg más terméke mellett hálózati fronton is elismert, főleg jó ár/érték arányú routereiről.

A készülék feljsztését 2004-ben kezdte meg Steve Jobs egy 1000 alkalmazottat foglalkoztató “Purple Project” kódnév alatt. Jobs nagy jövőt látott az érintőképernyőben és a telefonok irányában. Az amerikai AT&T Mobilityvel közösen kezdődtek meg a kutatások, melyek 30 hónap alatt 150 millió dollárt emésztettek fel. Az AT&T szabad kezet adott Jobs csapatának, az USA-ban való kizárólagos forgalmazásért cserébe.

A legelső iPhone 2007. június 29-én jelent meg. Ekkorra teszik az “okostelefonok” berobbanását sokan, holott már voltak PDA-k, amik nagy érintőképernyővel, hasonló vagy akár még több tudással rendelkeztek. De valóban az iPhone volt az első, ami egyszerű kezelhetőséget nyújtott az átlag felhasználók számára.

Mai szemmel megmosolyogjuk az első iPhone-t, amiben a Bluetooth csak headset támogatásra volt, adatátvitelre nem, vagy hogy Copy-Paste csak évekkel későbbi modellekben jelent meg és külön kampányt építettek erre a “hihetetlen” új funkcióra, vagy hogy a SIM kártyán lévő telefonszámokat nem kezelte, de pl. GPS sem volt még benne és kamerájával csak fotózni lehetett, videó rögzítésre nem volt alkalmas. A 320×480 pixeles, 3,5” kijelzőjéről nem is beszélve, hiszen mostanság a 6” kijelzők lassan átlagosnak számítanak, ami egészen az iPhone 5-ig méretben nem változott, az 5. széria hozta el a 4” méretet, az iPhone 6 a 4,7” és a 6. széria volt az első, ahol 2 méret változat is elérhető vált, így a nagyobb iPhone 6 Plus névű variáns már 5,5” mérettel volt felszerelve.

2008-ban jelent meg az App Store, amiben 2012-ig több, mint fél millió alkalmazás került be az Apple jóváhagyásával.

Az iPhone 3G végre képes volt a nevében is szereplő 3G hálózatot használni, valamint GPS is került bele, míg az igazán nagy durranást az iPhone 3GS modell hozta el, hiszen abban már volt volt digitális iránytű, magasabb felbontású kijelző, gyorsabb processzor és végre videó rögzítésére is képes volt.

A legnagyobb fejlesztéseket viszont az iPhone 4 hozta, hiszen megjelent a már 5MP-re nőtt hátsó kamera párja a túloldalon, az első VGA felbontással rendelkező szelfi kamera, és ezzel született meg a FaceTime. Az iPhone 4 megjelenésével a 3G és 3GS modellek árát drasztikusan csökkentették. A kijelző 960×640 felbontásával (326 ppi) már olyan éles kijelzőt alkottak, aminek képpontjait az emberi szem nem képes érzékelni, innen a retina display elnevezés. Az iPhone 4-et 2010.06.24-én mutatták be.

Az iPhone 4s 2011. október 4-én került bemutatásra, s bár külsőségekben nem igazán változott, a belseje annál többet. 8MP-es kamerája képes volt FHD videók rögzítésére arcfelismerő rendszerrel és digitális képstabilizálással. A processzora is sokkal erősebb lett, valamint a GPS mellé GLONASS támogatást is kapott. Valamint Siri innentől nevezhető okos asszisztensnek, viszont csak az akcentus nélküli angol, francia, japán, kínai, koreai, német, spanyol és olasz nyelveket érti meg. A készülék bejelentése utáni napon hunyt el Steve Jobs (2011.11.05.), így ez az egyik leginkább megrázó pontja a történelmi szálnak.

Az iPhone 5 2012. szeptember 12-én lett bemutatva. 4G/LTE hálózat támogatása innentől elérhető az iPhone-oknál, ami szintén egy fontos mérföldkő. Képes a WiFi 5 hálózatokra csatlakozni, a micro SIM-ről most történik meg a váltás nano SIM-re, három mikrofont kapott a hatékonyabb zajszűréshez, valamint az Apple A6 processzora került be.

Az iPhone 5s és 5c bejelentése 2013. szeptember 10-re tehető. Az 5c az előző 5-ös modellt váltja le, amit ki is vontak a forgalomból. Ára olcsóbb, mert műanyag házat kapott és csak 16 valamint 32 GB belső tárhellyel forgalmazták zöld, kék, sárga, rózsaszín és fehér színekben. Az 5s pedig megkapta a home gombba integrált ujjlenyomatolvasót, fantázianevén a Touch ID-t.

Az iPhone 6 és iPhone 6 Plus  2014. szeptember 12-én került a nagyszínpadra 4,7” és 5,5” kijelzőkkel. A kisebb felbontása 1334 x750, a nagyobb pedig 1920 x 1080 pixeles retina kijelzővel. A nagyobb verzió már 4K felvételre is képes volt a 8 MP-es kamerával és A8 processzorral szerelték fel mindkettő variánst.

Az iPhone 6S és 6S Plus 2015. szeptember 25-én jelent meg. A kisebbik modell 4,7” IPS 750 x 1334 pixeles kijelzővel, a nagyobbik 5,5” IPS (1080×1090 megjelenítővel). Az erőt egy Apple A9 (14 nm) 1,84 GHz kétmagos processzorral, 6 magos PowerVR GT7600 GPU-val biztosította.

Az iPhone 7 és 7 Plus 2016. szeptember 16-án jelent meg. A kisebbik modell 4,7” (750×1334), a nagyobbik 5,5” (1080×1920) kijelzővel. Mindkettőben az Apple A10 (16 nm) négymagos 2,34 GHz-es processzorával  és 6 magos PowerVR Series7XT Plus GPU-val. A legkisebb tárhelyű variáns 34GB-os. A Plus-ban 2GB memória helyett 3 GB van.

Az iPhone SE 2017. március 31-én jelent meg, ami egy visszafogottabb, apró variáns a maga 4” (640×1136) IPS kijelzőjével és lényegében iPhone 6 hardverével.

Az iPhone 8 és 8 Plus 2017. szeptember 22-én jelent meg. A kijelzők még mindig változatlanok méret és felbontás szempontjából 2014 óta. Apple A11 Bionic (10 nm) 8 magos processzor és 3 magos Apple GPU. A legkisebb tárhelyű variáns 64GB-os. A Plus-ban 2GB memória helyett 3 GB van.

Az iPhone X 2017. november 3-án jelent meg. Az első notch-os, teljes kijelzős variáns. 5,8” (1125×2436) OLED kijelzővel szerelt variáns. Hardver tekintetében egy iPhone 8 Plus.

Az iPhone XS és XS Max 2018. szeptember 21-én jelent meg. A kisebb modell az X-hez hasonló kijelzővel van szerelve, míg az XS 6,5” (1242×2688) OLED kijelzőt kapott. Hardveresen megegyeznek egymással, csak a méretük tér el. Apple A12 Bionic (7 nm) 8 magos processzor, 4 magos Apple GPU. 4 GB memória mindkét modellben.

Az iPhone XR 2018. október 26-án jelent meg, ami lényegében egy iPhone XS csak 6,1” kivitelben és 4GB memória helyett csak 3GB-al és kevesebb kamerás képességgel.

Az iPhone 11, 11 Pro és 11 Pro Max 2019. szeptember 20-án jelent meg. Az alap modell 6,1” IPS kijelzővel, 828×1792 felbontással. Csak hátlapi 2 kamerával. A 11 Pro már OLED kijelzőt kapott, méghozzá 5,8” (1125×2436) és 3 kamerát. A Pro max pedig a Pro nagyobb variánsa, mert 6,5” (1242×2688) OLED kijelzővel rendelkezik. Hardveresen mind a 3 telefonban egy 8 magos Apple A13 Bionic (7 nm+) processzor dorombol 4 magos Apple GPU társaságában.

Az iPhone SE (2020) pedig 2020. április 17-én jelent meg, visszafogott 4,7” IPS kijelzővel, 1 kamerával, viszont az iPhone 11 hardverével.

A következő újdonságot 2020. szeptemberében várhatjuk, aki Apple fan, az biztosan bevéste már a naptárába a szeptember közepét. Tudtad, hogy az iPhone részletre is elérhető? Még a legújabb iPhone 14-es is?

iPhone trükk: Hogyan kell iPhoneon screenshotolni vagyis képernyőképet készíteni?

Az első részben Mazur gamer apukaként mesél az otthoni tapasztalatairól, és számos hasznos tanácsokat ad más, hozzá hasonló gamer szülőknek. Ha neked is van gamer gyermeked, érdemes megnézned az alábbi videót!

A második részben Déri Gabriella nevelési tanácsadó mesél a digitális tudatosságról, és arról, hogyan kezelje a szülő a videójátékokat.

A harmadik részben megismerd Damsa Andrei, pszichológus (Játékoslét Kutatóközpont tagja) hasznos tanácsait, aki a videójátékok hasznosságára is felhívja a figyelmet. Nem csak káros, hanem építő hatásai is lehetnek a gyermekekre.

A Minecraft Dungeons játékokat az alábbi linken találod: https://www.notebook.hu/minecraft

Lassan a legmodernebb technológiák segítségével elérkezünk abba a korszakba, hogy a sci-fikben látott eszközök már a való életben is elérhetőek lesznek a fogyasztók számára. Gondoljunk csak a titkos ügynök napszemüvegre, amelyet annyiszor viseltek már a filmvásznon. Az a szemüveg pedig tényleg mindent tudott: meg tudta mondani az adott személyről, hogy milyen magas, büntetlen előéletű-e sőt, néhány elnagyolt változatban még azt is, hogy hogyan görbül a DNS-e.

Igaz a legutolsó ponttól a való világban még messze vagyunk, azonban egy amerikai találmány segítségével nemcsak a látásunk válhat 10/10-essé, de új mondhatni szuperképességekre is szert tehetünk egy szempillantás alatt.

Ehhez pedig nem is kell más, mint egy Mojo lencse! A Mojo lencse készítőinek ugyan első sorban az volt a céljuk, hogy azokat az embereket segítség, akik nem látnak jól és már a szemüveg sem segít rajtuk. Azonban az alapítók később elkezdtek azon morfondírozni, hogy mi lenne ha nemcsak „20/20-as látást” biztosítanának ezzel a bionikus lencsével a vásárlóknak, ezen felül megpróbálnának még többet nyújtani. Így jött létre a Mojo, amely a kontaktlencséhez hasonlóan épül fel. Ugyanúgy kell a szem felszínére helyezni, azonban a lencsében van egy kijelző, ami kisebb mint egy porszem. A kijelző (amely már az első használatnál sem zavarja a szemet, olyan érzést kelt, mintha egy normális kontaktlencsét hordana az illető) a maga 70.000 pixelével szinte bármit képes megjeleníteni. A tesztelők mégis első körben egy Einstein képet kaptak (igen, amelyen kinyújtja a nyelvét).

A lencsében található porszemnyi felület pont a retina előtt helyezkedik, éppen ezért a fényt egy olyan területre tudja irányítani, ami a retina hátsó felén helyezkedik el. Ugyanis ez a picike terület az, amelynek segítségével sokkal élesebben láthatjuk a magunk előtt lévő tárgyakat. Ez a terület csupán 4-5%-át teszi ki magának a retinának, azonban a legtöbb idegvégződés ide fut be. Éppen ezért választották ezt a területet a Mojo készítői, mivel itt történik a leggyorsabban az észlelés illetve nem kell annyi fény sem magához a folyamathoz, így akár rossz látási viszonyok közben is tud működni a lencse.

Na de mégis mire lehet használni? Nos a tesztalanyok legtöbbször az időjárás megtekintésére (hány fok van, milyen a légsűrűség satöbbi) illetve az idő figyelésére használták. De ezen kívül még számos dologban hasznosnak bizonyult ez a bionikus lencse, azonban ezek voltak a leggyakoribb feladatai. De nagyon extrém eseteket is elképzelhetünk ahol például megjelenik a szemünk előtt a számunkra rendelt taxi típusa és rendszámtáblája így pedig könnyebben meg tudjuk azt találni a reptéren és így például nem kell folyton a telefonunkat bámulnunk. Azonban nem csak a feladatokból látszik, hogy felhasználóbarát lencsét alkottak. A technológia megköveteli, hogy mindenkinek a saját szemére készült lencsét hordjon, így azoknak akik majd a jövőben be szeretnének szerezni maguknak egyet el kell menniük egy szemészhez, aki minden szükséges mérést elvégez. Ezután az adatokat elküldi az amerikai gyárnak, akik megalkotják a személyreszabott lencsét!

Ez mind szép és jó viszont egy dolog aggasztó lehet a leendő felhasználók számára, méghozzá az, hogy az általuk összegyűjtött adatokat a cég nem fogja tovább adni másoknak, akik kifejezetten személyre szabott hirdetésekkel fogják bombázni a lencse viselőit. De erre is találtak megoldást az alkotók, akik szerint a lencse az arcok és nevek kivételével semmilyen más adatot és információt nem fog megőrizni ezzel is biztosítva azt, hogy használó teljes biztonságban legyenek a rájuk leselkedő hirdetésektől.  

Vajon a 3D nyomtatás akár a házak építését is forradalmasítani tudja majd a jövőben? Furcsa lehet belegondolni, mivel a 3D nyomtatás a mindennapi élet területein még mondhatni gyerekcipőben jár, azonban ez a technológia egy sokkal olcsóbb és gyorsabb módja is lehet a házépítésnek a (nem is olyan) távoli jövőben. Legalábbis erre alapozva indította el az amerikai nonprofit New Story cég legújabb projektjét, melynek segítségével (terveik alapján) több millió emberen segíthetnek majd.

Ezek pedig már nem csupán álmok. Az első 3D nyomtatóval készített ház már kulcsra készen áll, méghozzá Mexikó egy igen szegény, mindentől távoleső részén. A lakók pedig akár már mostanában be is költözhetnének a frissen készült házba, amelyben két hálószoba, egy konyha, egy nappali és fürdőszoba található, beépített csőhálózattal, de már a bútorok is a helyükre kerültek.

A cég elsősorban azért kezdett el dolgozni a 3D ház ötletén, hogy ezzel próbálják meg csökkenteni a hajléktalanok számát. Kutatások szerint ugyanis szerte a világon több, mint 1.6 milliárd ember él fedél nélkül, vagy embernek nem méltó környezetben. Amerikában például rengetegen élnek különböző faelemekből összetákolt viskókban, ahol nemcsak világítás nincsen, de még a tető sem védi meg az ott lakókat teljesen az időjárás viszontagságaitól. A projekt első nagyobb szegmensében Mexikó elhagyott területeire fókuszálnak, ahol a remények szerint hamarosan további házakat adhatnak majd át a nagyérdeműnek.

Hazánkkal ellentétben Amerikában az emberek nagy része már előre összeállított mobil-otthonokban él, éppen ezért számukra nem okozott nagy meghökkenést a 3D otthon ötlete. Ezek az előbb is emlegetett mobil-otthonok rengeteg hibával rendelkeznek, nem feltétlenül olyan stabilak, így az időjárás változásait és extrémitásait nehezen viselik. A 3D otthonok a gyártó szerint azonban teljesen más stratégiával készülnek. A hatalmas nyomtató szabadon mozoghat a kijelölt területen, illetve egy olyan rendszert is beleépítettek a gépezetbe, amely felméri a környezet adottságait, így például a levegő páratartalmát, hőmérsékletet és a napsütés mértékét. Ezeket az értékeket figyelembe véve változtatja a beton összetételét annak függvényében, hogy mennyivel több idő kell a száradásának, így elérve a tökéletes betonösszetételt.

Mint ahogyan az már több újságnak adott interjúikból is kiderült, a cég nem véletlenül választotta első projektjeként Mexikó elhagyott területeit. Ezzel is azt akarták bebizonyítani, hogy technikai vívmányaik még egy ilyen kihívásokat nyújtó területen (legyen szó az időjárásról, vagy a helyszíni viszontagságokról, azaz a földrengésekről) is képes maradandót és biztonságosat alkotni. Például amíg a hajléktalanok által használt viskók kifejezetten érzékenyek a szeizmikus mozgásra, addig a 3D nyomtatóval készült házak sokkal biztosabb alapokon állnak. A New Story csapata reméli, hogy az első átadott ház után több építésipari vállalkozó is beszáll a kezdeményezésükbe, ezzel forradalmasítva a technikát, amelyet házépítésre használnak.

Mai, felgyorsult világunkban nem csoda, ha az emberek nem szeretnek betegek lenni. Olykor a hátunk közepére sem kívánjuk azt, hogy az orvosi rendelőben versenyezzünk az utolsó sorszámért, vagy hogy a diagnózis után több hetes táppénzre kelljen mennünk. Éppen ezért megnyugtató a tudat, hogy a tudománynak köszönhetően nap mint nap olyan orvosi felfedezések, újdonságok bukkannak elő a félhomályból, amelyek az emberek mindennapjait fogják majd megkönnyíteni a talán nem is olyan távoli jövőben.

Antidepresszáns helyett agystimuláció

Október végén mindenki Angliára figyelt. A Harley Street klinikusai (a Harley Street a leghíresebb orvosi negyed az országban) ugyanis bejelentették, hogy sikerült kifejleszteniük egy olyan agystimuláló gyógymódot, amellyel jócskán csökkenthetőek a depresszió tünetei. Mindezt természetesen antidepresszánsok nélkül. Az eredetileg svéd cég (Flow Neuroscience) által szabadalmaztatott technológiának köszönhetőn a páciens agyát egy vezeték nélküli fejhallgatóval tudják stimulálni. Ezzel próbálják meg természetesen serkenteni az agy bal oldali első lebenyét, amely a depresszió különböző tüneteit enyhítheti.

Azonban itt fontos azt is figyelembe venni, hogy az eljárás nem feltétlenül fog mindenkinél működni, viszont az eddigi eredmények alapján a pácienseknél igen magas százalékban már az első hónapban csökkentek a depresszió tünetei. Sőt voltak olyanok is, akik már az első nap után kezdték érezni a kezelés hatását. A kezeléshez egy mobil applikáció is tartozik, amelyen az alanyok különböző javaslatokat olvashatnak az alvási praktikáktól kezdve egészen a meditációig, illetve a testmozgásig. Ez pedig a már alap kezelést megerősítve még gyorsabban veszi fel a harcot a depresszióval.

„A kezelés ideje alatt az első számú szempont mindig az, hogy a beteg biztonságban legyen és a lehető leghasznosabb terápiát kapja” – nyilatkozta Daniel Mansson, klinikai pszichológus, illetve a Flow Neuroscience egyik alapítója. „Azt pedig, hogy a betegünk számára mi a legjobb és legbiztonságosabb gyógymód, nem a gyártó fogja eldönteni, hanem egy olyan szervezet, aki függetlenül mindkét oldaltól objektíven látja a problémát”.

Befecskendezhető elektródák a krónikus fájdalom ellen

November közepén egy újabb technológiai bravúrt jelentettek be az orvosi lapok. Amerikában ugyanis egy olyan kezeléssorozatot indíthatnak be hamarosan, ami mindenféle gyógyszertől mentes, mégis a krónikus fájdalom, sőt az epilepsziás epizódok nagy ellensége lehet.

A kezelés koncepciója a már előbb is bemutatott agyi stimuláción alapszik, csak ebben az esetben nem feltétlenül az agyra koncentrálódik. Lényege, hogy az idegek aktivitását elektronikus stimulációval próbálják megváltoztatni. Viszont ebben a megvilágításban nem egy beépített szerkezetre, de nem is egy fejhallgatóra kell gondolni, hanem egy befecskendezhető változatra, aminek segítségével könnyebben és olcsóbban tudják az elektródákat bejuttatni a páciens testébe. A befecskendezést követően az anyag a testen belül kezd el dolgozni, és próbálja meggyógyítani az adott beteg területet. A kutatók a befecskendezésről csupán annyit árultak el, hogy nem feltétlenül altatás alatt fog történni a művelet. Ők inkább a helyi érzéstelenítést preferálnák, ami egyet jelent azzal, hogy nem egy nagy illetve megterhelő műtétről beszélünk. A beavatkozást követően egy héten belül a folyadék, amelyet a páciens testébe lokálisan fecskendeznek, megszilárdul az adott, problémás területen, majd egy második kör alatt különböző technikákkal ezt az újonnan megszilárdult réteget stimulálnák, hogy elérjék a megfelelő elektronikus jelet, ezzel is beindítva a gyógyulás folyamatát.

Bár a második még nem elérhető lehetőség, reméljük mihamarabb gyógyulást jelenthet az ilyen jellegű problémákkal küzdőknek. Viszont, ha a téli időszakban hajlamos vagy a depressziós tünetekre, akkor a fejhallgatós ketyerére ezen a linken tehetsz szert.