{"id":2181,"date":"2017-11-13T10:46:59","date_gmt":"2017-11-13T09:46:59","guid":{"rendered":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/?p=2181"},"modified":"2017-11-02T14:59:14","modified_gmt":"2017-11-02T13:59:14","slug":"a-chaten-se-kiabalj-velem-a-caps-lock-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/a-chaten-se-kiabalj-velem-a-caps-lock-tortenete\/","title":{"rendered":"\u201eA chaten se kiab\u00e1lj velem!\u201d &#8211; A Caps Lock t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"<p><strong>Gondolt\u00e1l m\u00e1r valaha arra, hogy mi\u00e9rt l\u00e9tezik a Caps Lock billenty\u0171? Te haszn\u00e1lod? Esetleg feleslegesnek tartod? Ak\u00e1rhogy is gondolkodsz a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l, egy biztos: a mai klaviat\u00far\u00e1kon mindm\u00e1ig szerepel a \u201ekiab\u00e1l\u00f3 billenty\u0171\u201d.<\/strong><\/p>\n<p>A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a korabeli \u00edr\u00f3g\u00e9pek egy probl\u00e9m\u00e1ba \u00fctk\u00f6ztek: meg kellett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni\u00fck egym\u00e1st\u00f3l a kis- \u00e9s nagybet\u0171ket. Az els\u0151 megold\u00e1st a Remington No. 2 jelentette, hiszen ezen m\u00e1r el\u00e9rhet\u0151 volt a Shift billenyt\u0171.<\/p>\n<p>Az \u00f6tlet nem volt rossz, viszont olykor nem csak egy-egy bet\u0171t kellett nagybet\u0171vel \u00edrni, hanem hossz\u00fa mondatokat. Ekkor, 1914-ben jelent meg a Remington Junioron a Shift Lock, \u00e9s ekkor kezdt\u00fcnk el \u201ekiab\u00e1lva \u00edrni\u201d.<\/p>\n<p>Ezek az \u00edr\u00f3g\u00e9pek az els\u0151 informatik\u00e1ban haszn\u00e1lt billenty\u0171zet modelljek\u00e9nt szolg\u00e1ltak. A Datapoint 2200, amely 1970-ben jelent meg, szint\u00e9n sz\u00e1molt Shift Lock gombbal. A k\u00f6vetkez\u0151 jelent\u0151s alkot\u00e1s a Xerox Alto volt, amelyen egy Lock elnevez\u00e9s\u0171, nagybet\u0171ket blokkol\u00f3 billenty\u0171 is szerepelt.<\/p>\n<p>B\u00e1r a Shift Lock \u00e9s a Caps Lock gombok nagyon is hasonl\u00edtanak egym\u00e1sra, m\u00e9gis van k\u00f6zt\u00fck egy jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. A Caps Lock nem befoly\u00e1solja a k\u00f6zpontoz\u00e1si karaktereket. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy m\u00edg a h\u00edres Commodore 64-es csak Shift Lockkal, addig az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban hatalmas sikert aratott BBC Micro emellett Caps Lockkal is sz\u00e1molt.<\/p>\n<p><strong>De mi\u00e9rt l\u00e9tezik m\u00e9g mindig a Caps Lock?<\/strong><\/p>\n<p>Az internet vil\u00e1g\u00e1ban a Caps Lock k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9get nyert. A billenty\u0171 az \u00edr\u00e1sban val\u00f3 \u201ekiab\u00e1l\u00e1sra\u201d szolg\u00e1l.<\/p>\n<p>Egy k\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tti tanulm\u00e1ny szerint a Caps Lock az a billenty\u0171, amelyet a legkevesebbszer \u00fctnek le a felhaszn\u00e1l\u00f3k. Mind\u00f6ssze az esetek 0,1%-\u00e1ban haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n<p>Egyes szak\u00e9rt\u0151k szerint a csupa nagybet\u0171kkel \u00edr\u00f3dott sz\u00f6vegeket nehezebben olvassuk el, hiszen agyunk a kisbet\u0171kh\u00f6z szokott hozz\u00e1. T\u00f6bb kamp\u00e1ny is harcolt a \u201ekiab\u00e1l\u00f3 billenty\u0171\u201d elt\u00fcntet\u00e9s\u00e9\u00e9rt, azonban eddig nem j\u00e1rtak sikerrel.<\/p>\n<p>B\u00e1r az eml\u00edtett tanulm\u00e1nyb\u00f3l kider\u00fclt, hogy a Caps Lockot nem igaz\u00e1n haszn\u00e1ljuk, a gy\u00e1rt\u00f3k egyel\u0151re m\u00e9gsem veszik ki a klaviat\u00far\u00e1b\u00f3l. Addig legal\u00e1bb k\u00e9nyelmesen kiab\u00e1lhatunk az interneten is.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Gondolt\u00e1l m\u00e1r valaha arra, hogy mi\u00e9rt l\u00e9tezik a Caps Lock billenty\u0171? Te haszn\u00e1lod? Esetleg feleslegesnek tartod? Ak\u00e1rhogy is gondolkodsz a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l, egy biztos: a mai klaviat\u00far\u00e1kon mindm\u00e1ig szerepel a \u201ekiab\u00e1l\u00f3 billenty\u0171\u201d. A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a korabeli \u00edr\u00f3g\u00e9pek egy probl\u00e9m\u00e1ba \u00fctk\u00f6ztek: meg kellett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni\u00fck egym\u00e1st\u00f3l a kis- \u00e9s nagybet\u0171ket. Az els\u0151 megold\u00e1st a Remington No. &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2182,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[42],"tags":[174,172,173],"class_list":["post-2181","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","","category-cikkek","tag-billentyuzet","tag-caps-lock","tag-klaviatura"],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2017\/11\/letters-2187262_1280.jpg","jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/p9xSLL-zb","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2181","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2181"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2181\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2183,"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2181\/revisions\/2183"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2182"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2181"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2181"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.notebook.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2181"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}