(+36) 1 555-2-888   |   notebook@notebook.hu   |   

Üdvözöljük!

Az Ön bevásárlókosara üres.

Gyakran Ismételt Kérdések (FAQ)

1., Mi a különbség a notebook és a laptop között?

A hordozható számítógépeket eredetileg szimplán Portable Computer néven szólították. Ezek a készülékek normál CRT-vel voltak szerelve, kb. 50 cm vastag és jóval 10 kg feletti súlyúak voltak.

A Toshiba jelentette meg az első olyan hordozható készüléket, melyben már LCD kijelző volt és a felhasználónak nem tört el a térdkalácsa, ha az ölébe vette (laptop).

1992-ben megjelent SHARP új notebookja, mely világújdonságként A4-es méretűnél nem volt nagyobb. 2.5"-es HDD volt benne, mérete úgy aránylott egy hagyományos laptophoz, mint anno a laptop a Portable Computerhez.

Ezt a készüléket az A4-es mérete miatt az NEC notebooknak (jegyzettömb) nevezte el.

Azóta egyre inkább elterjedt a "notebook" szó, Európában és Ázsiában ez a meghatározó elnevezés.

2., Általános-e a világ minden hálózati feszültségén és frekvenciáján való teljes mértékű használhatóság?

- Nagyrészt igen. Azonban minden esetben ajánlott ellenőrizni a notebook töltő-adapterén található "AC 110/220V 60Hz" felirat meglétét.

3., Hogyan válasszunk magunknak hordozható számítógépet?

Manapság egyre többen teszik fel ezt a kérdést maguknak, mikor elavult asztali PC-jük lecserélésén gondolkodnak. A kérdés jogos, hiszen ma már igen jól felszerelt, gyors processzorral és VGA vezérlővel rendelkező noteszgépet lehet vásárolni egy hozzá hasonló tudású asztali gép áránál nem sokkal drágábban.

A számítástechnikai ismeretekkel nem rendelkező vásárló bizony nehéz helyzetben van, hiszen még a készülékkel szemben támasztott igényeit sem tudja pontosan megfogalmazni. Igazából csak egy tetszetős noteszgépet szeretne vásárolni, ami "mindenre" jó. A szakmai segítség hiányában, sebtében történő vásárlásnak pedig nem egyszer csalódás a vége, ráadásul az esetek többségében akár 300 ezres befektetést sem igen lehet visszacsinálni. Fontos megjegyezni azt is, hogy a notebook-ok belső részegységei az asztali PC-kkel szemben - gyártótól függően - egyáltalán nem, vagy csak bizonyos részegységek tekintetében és csak korlátozottan bővíthetők, cserélhetők. Ezek a memória, a HDD, a processzor, esetleg az optikai meghajtó. Nem cserélhető és nem bővíthető memóriával a VGA vezérlő, általában nem vagy csak igen nehézkesen és nagyon költségesen cserélhető a TFT kijelző (nem tanácsoljuk). Mindezek figyelembevételével érdemes átgondoltan, a valós igényeknek megfelelően és szakember tanácsát kikérve választani!

"Optimális választás legyen!"

A noteszgépek ára az utóbbi pár évben rohamosan csökkent, és ma már minden gyártó - a nevesebbek is - kínál nettó 130-180 ezer forint körüli árszinten noteszgépet. Ezek a belépő kategóriás készülékek általában nagyon hasonló szolgáltatásokkal bírnak, legyen az processzor sebesség, memória vagy HDD kapacitás, csatlakozási lehetőségek, avagy a kijelző mérete. A türelmes vásárló általában mindig talál olyan készüléket, ami valamilyen szempontból többet nyújt, mint a többi, és amivel megússza egy drágább kategóriájú noteszgép beszerzését. Ez lehet nagyobb méretű (15"-os) kijelző, gyorsabb grafikus vezérlő, mellékelt operációs rendszer (Microsoft Windows XP), hosszabb garanciális idő, egy ismerős felhasználó által ajánlott "megbízható" márka. Általánosan elmondható, hogy otthoni használatra (tanulás, internetezés, egyszerűbb játékok futtatása, filmnézés) és átlagos irodai célokra (szövegszerkesztés, táblázat kezelés, internetezés, levelezés) tökéletes megoldást jelentenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket a készülékeket előszeretettel vásárolják irodákba asztali gépet helyettesítő (desktop replacement) noteszgépnek is, hiszen ott az alapvető funkciókon kívül másra nincs igazán szükség, ellenben kisebb helyet foglalnak, mint egy hagyományos PC és igény esetén hordozhatók / akkumulátorról bárhol üzemeltethetők.

"Egy jól megválasztott notebook annyi számítógépet tesz, ahány különböző helyen használják!"

Az asztali gépet helyettesítő kategória természetesen nem áll meg a belépőszintű készülékeknél. A gyártók is felfedezték, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a teljesítmény igényes alkalmazások futtatására is alkalmas "noteszgépekre". Ezeknél a gyors grafikus rendszerrel, erős processzorral, nagy kapacitású merevlemezzel és nagy méretű kijelzővel szerelt erőműveknél a hordozhatóság kissé háttérbe szorult a minél nagyobb teljesítmény elérésének érdekében. Ezekre a gépekre többek között jellemző a 3 GHz feletti processzor sebesség, az akár 512 vagy 1024 MB DDR memória, teljes OpenGL(TM) és DirectX(TM) 9 támogatással rendelkező grafikus vezérlő, a 15,4"-os vagy 17"-os széles formátumú kijelző, és a DVD írásra is alkalmas optikai meghajtó. Az asztali PC-ket megszégyenítő sebesség eléréséhez rengeteg energiára van szükség, és bár a legmodernebb technológiájú akkumulátorokat alkalmazzák a gyártók, még így is csak 1,5 - 2 óra hálózat független működést tudnak garantálni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a készülékeknek a súlya akár a 3-4 kg-ot is meghaladhatja, így csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy mindenhová magunkkal cipeljük őket.

"Nem szeretnék felesleges vezetékeket!"

Egyre növekszik azon felhasználók száma, akik a mobil számítógépet a többi mobil készülékhez - pl. mobiltelefon - hasonlóan szeretnék használni. Bárhol lehessen használni, ne kelljen állandóan töltögetni, lehetőleg kicsi és könnyű legyen, ne kelljen mindenféle vezetékeket dugdosni bele, ha netezni szeretnénk. Az igényeket összegezve a végeredmény már eleve magában hordozza a huszonkettes csapdáját. A kis méretű készülékek tömegének jelentős részét ugyanis az akkumulátor teszi ki. A nagy kapacitású akku nehéz, a kis akku viszont nem bírja sokáig. A probléma megoldásán több gyártó is fáradozott, végül az iparágvezető Intel® rukkolt elő a megoldással. Az összefoglaló nevén Intel® Centrino(TM) mobil technológiának nevezett megoldás egyszerre biztosít jó rendszerteljesítményt, takarékos üzemet, kis méretet és alacsony tömeget. A forradalmi technológia lényege, hogy az alaplapi vezérlőáramkör annak függvényében üzemelteti a processzort (illetve annak belső részegységeit), valamint az alaplapon elhelyezkedő egyéb áramköröket, hogy éppen mit futtatunk a noteszgépen. Ha csak akár 5 másodpercig nem nyúlunk a készülékhez, már akkor is alacsonyabbra állítja a processzor órajelét és kikapcsol benne egy-két részegységet. Ugyan ezt teszi a készülék többi áramkörével is, vagyis az adott művelethez éppen nem szükséges részeket készenléti helyzetbe állítja, vagy kikapcsolja. Az Intel® Centrino(TM) mobil technológia alkalmazásával a hagyományos áramkörökkel operáló noteszgépek üzemidejénél minimum kétszer hosszabb akkumulátoros működés érhető el, de majdnem minden gyártó kínál akár 5 órás készenléti idejű noteszgépet is! Az Intel® Centrino(TM) mobil technológia mindezek mellett további előnyöket is nyújt a felhasználóknak, mégpedig a kényelmes vezeték nélküli hálózati kapcsolódás lehetőségét. A gombamód szaporodó hotspot-ok (vezeték nélküli Internet elérést kínáló helyek) egyre több lehetőséget biztosítanak a vezeték nélküli technológiával rendelkező noteszgépek tulajdonosainak, hogy a nap bármely pillanatában csatlakozzanak az Internetre, e-mail-t küldjenek és fogadjanak, vagy megnézzék kedvenc weboldalukat! A vezeték nélküli lehetőségek kipróbálásához nem is kell messzire menni, Váci úti szalonunkban ingyenes elérésű wireless hotspot-ot üzemeltetünk.

Reméljük, hogy sikerült segítenünk - vagy legalábbis támpontokat nyújtanunk - a megfelelő noteszgép kiválasztásában, hogy bosszúságmentesen, felesleges költségek kifizetése nélkül élvezhessék a mobil számítógépek nyújtotta kényelmi szolgáltatásokat!

4., Hogyan lehet az, hogy relatív alacsony órajelű processzorokkal szerelt notebook-ok drágábbak, mint a nagyobb orajelűekkel szereltek? Mennyire fontos a processzor órajelének nagysága? Mit jelent a cpu-knál a + jel? Miért csak 1600 MHz-es a 2800-as Athlonom?

A processzor órajelének nagysága egyértelműen meghatározza a processzor teljesítményét azonos architektúra esetén. Jelenleg a notebook-ok piacán kb. 25-30 architektúra versenyez. Tehát az órajel csak egy ismérv a sok közül, így nem osztályozható a processzorok teljesítménye az órajelük alapján.

Régebben nagyon kevés féle processzor-felépítés (INTEL Pentium, INTEL Pentium mmx) volt a forgalomban, így nagyjából meghatározta az órajel a teljesítményt. Manapság viszont sokféle felépítéssel, és többféle gyártóval találkozhatunk (pl. AMD, VIA). Természetesen mindenki a legjobb szeretne lenni, vagy ezt elhitetni magáról. Így a marketing-versenynek köszönhetően összekuszálták ezt a témakört. Ezelőtt pár évvel, a pentium 4 processzor megjelenése idején az INTEL az mellett tette le voksát, hogy az órajel növelésével lehet leghatékonyabban növelni a teljesítményt (Pentium 4 2000MHz). Az AMD más, felépítés-beli változásokat vetett be a cél eléréséhez, de ehhez marketing oldalon be kellett vezetni az ún. 'pr'(pentium related)-számozást, ami már nem a valós órajelet tükrözte (pl.:Athlon XP 1900+, órajele 1600MHz).

A történet úgy folytatódott, hogy az INTEL is zsákutcának találta az órajel növelését. Ma még gyárt magas órajelű Pentium 4-eket, de már megjelentek az alacsonyabb órajelű, ám hasonló teljesítményű processzorai. A jövőben megjelenő Pentiumok (P5 - kb.2006) már alacsonyabb órajeleken fognak futni 2-3-szoros számítási teljesítménnyel, és kisebb fogyasztással.

Lassan már minden processzor model-számozással kerül forgalomba (pl.: Pentium M 745, Celeron M 310, Turion64 MT34), és csak egyfajta processzort jelez számunkra. Processzor-vásárlásnál érdemes a következő paramétereket figyelembe venni: L1/L2/L3 cache ; órajel ; FrontSideBus ; fogyasztás. Sajnos azonban, még sok más tényező is meghatározza a számítási teljesítményt, tehát igazából a mérőprogramok(benchmark) eredményeit célszerű figyelembe venni (lehetőleg minél több benchmark-ét, minél több független gyártótól:)).

Oldal tetejére

banner

×